Van baj.
A Világgazdaság konferenciáján Nagy Márton azt mondta hétfőn, a növekedés és a fiskális egyensúly egyszerre állítható helyre, ha a reálbérek növekednek, mert ez ösztönzi a fogyasztást és ezen keresztül a gazdasági bővülést.
A gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, Magyarország mostanra túljutott a nehezén, és stratégiai nyugalomra van szükség. Hozzátette: az idei év a magas infláció csökkentésének, míg a következő év a gazdasági növekedés erősítésének időszaka lesz.
Kitért arra is, hogy a költségvetési hiány növekedése nem a kiadások emelkedése miatt van, hanem az áfabevételek csökkenése miatt, ami mintegy
900-950 milliárd forinttal maradt el a tervezetthez képest.
„A költségvetési hiány nem azért van, mert az állam pazarló, hanem mert bevételi oldalon van probléma, amely az áfából ered. Nem az állam viselkedik felelőtlenül, hanem van egy áfahatás”
– fogalmazott a miniszter.
Mivel Magyarország adórendszere nagyban függ a fogyasztástól, a fogyasztás növekedése növelheti az áfabevételeket, ami hozzájárul a költségvetés egyensúlyának javulásához.
Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter is a magas áfabevétel-kiesést okolta a költségvetés gondjaiért. Az alacsony áfabevétel egyértelműen a magas infláció miatt van. Az embereknek egyre kevesebb elkölthető pénze van, ez pedig megviseli a költésekre épített magyar adópolitikát is.
A magyar gazdaságpolitika abban eltér a legtöbb ország hozzáállásától, hogy a magyar kormány a költések után szedi be az adóbevételeinek nagy hányadát, míg más országok a keresetek után. Ezért kiemelkedően magas a magyar forgalmi adó. De ez egyben azt is jelenti, hogy ha az emberek kevesebbet költenek, akkor a költségvetési hiány is magasabb, mint máshol.
Ezért mondja Nagy, hogy a gazdasági növekedés az államháztartásra is jó hatással lesz. Ennek ugyanakkor negatívuma, hogy a gazdasági növekedés erőltetése
tartósan magas inflációhoz fog vezetni.
Ami Európában Magyarországon extrém magas, mértéke augusztusban 16,4 százalék volt.
Nagynak abban, hogy az áfahatás befolyásolja a költségvetési bevételeket, a költségvetési kiadások növekedése ellentmond annak az állításnak, hogy az állam nem pazarol. Az állam ugyanis többet költ, mint korábban, ami ellentétes a miniszter állításaival.
(hvg.hu nyomán)
