Úgy véli, az egész világon csak a magyar kormány akar békét.
A háború az egyik fő téma, de továbbra sem a párbeszéd dominál az ENSZ-ben. Ehelyett az izoláció, a blokkosodás felé haladnak az országok – állította Szijjártó Péter New Yorkban a 2024-ben megtartandó, jövővel foglalkozó csúcstalálkozó előkészítő ülésén csütörtökön. A külgazdasági és külügyminisztert az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kérdezték minderről.
Szijjártó elmondta: a „békével” kapcsolatban ő továbbra is azt tapasztalja, hogy a beszédmód „az továbbra is ilyen politikailag korrekt”, tehát – folytatta – „nem egyenes mondatokban fogalmaznak továbbra sem a politikusok”.
„Próbálják kicsit úgy elkenve, olyan brüsszeli típusú nyelven megfogalmazni a gondolataikat”
– mondta, megjegyezve: lehet, hogy mindenki a békét, a biztonságot és a családok támogatását akarja, de ez a mondat szerinte valahogy így „ebben a formában” mégsem hangzik el.
„Én azt gondolom, hogy az egyenes beszédnek – hogyha már itt tartunk – nincsen párja”
– viccelődött.
A háborúval kapcsolatban elmondta: az európaiak és az amerikaiak döntő többsége úgy véli, hogy bizonyos csatatéri fejlemények esetén mondhatjuk majd el azt a jövőben, hogy a béke körülményei adottak.
„Én azt gondolom, hogy ilyen helyzet nem lesz, mert a béke feltételei, a béke körülményei, azok napról napra csak rosszabbak lesznek”
– vélelmezte, hozzátéve, szerinte most már egyre több olyan „vélemény jön fel”, hogy „meg kell gondolni Ukrajna támogatását”.
Szijjártó Péter rögzítette, a békét tekintve szerinte egy esetben van megoldás: ez pedig az, – fogalmazott – ha a világ első számú szuperhatalma, aki ráadásul fegyverszállításokkal elég komoly szerepet vállal ennek a háborúnak a meghosszabbításában, az azt mondja, hogy „na jó, akkor ennyi, akkor vége, uraim, tárgyalóasztalhoz ülni mindenki, és tárgyalják ki, hogy milyen béke tudna létrejönni”.
Hozzátette: Érdemes lenne Joe Biden amerikai elnökkel egy próbát tenni, mert azzal például emberéleteket lehetne menteni. Megjegyezzük, a Fidesz-kormány korábban azt hangoztatta, hogy szerintük kizárólag Donald Trump tudná elősegíteni a béke ügyét.
A külügyminiszter elmondta, ő úgy gondolja, hogy a háború elején történt „egy nagy hiba”: akkor történt „a nagy hiba”, – árulta el – amikor az amerikaiaknak „azt a versenyre való felhívását”, hogy „nézzük meg, ki tud többet segíteni az ukránoknak katonailag”, azt elfogadta az Európai Unió,
ahelyett, hogy megpróbált volna a béke érdekében közvetíteni.
Arra a felvetésre, hogy neki vagy a kormánynak van-e terve arra vonatkozóan, hogy miként lehetne tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket elmondta: az egész világ várja az háború végét, ám a kérdésre nem válaszolt, erre irányuló kormányzati tervet a külügyminiszter
nem ismertetett.
„Nézze, mi kicsik vagyunk, nyilvánvalóan ez nem a mi szavunkra fog megtörténni”
– mondta, hozzátéve: az oroszok „biztonsági garanciákat keresnek”, az ukránok pedig a hazájuk megmentését.
Szijjártót emlékeztették, korábban még ő vádolta „Brüsszelt” az illegális bevándorlás elősegítésével, mondván az EU „inspirálja a migrációt”. Arra a felvetésre, hogy a magyar kormány – az érvényes ítélet ellenére – éppen a közelmúltban engedett szabadon a börtönökből több mint 1300 illegális migrációt elősegítő embercsempészt, és hogy ezzel a magyar kormány nem segíti-e elő az illegális migrációt, azt mondta:
„Nem. Mi kiutasítottuk őket”
– fogalmazott, majd arról panaszkodott, hogy az EU „egy fillért sem adott” a határkerítés megépítéséhez.
„Az, hogy Brüsszel egész egyszerűen nem tud tisztán és világosan beszélni, az egész egyszerűen felháborító”
– háborodott fel, ám a kérdésre érdemben ismét nem válaszolt.
„Miért engedünk ki leültetett rabokat?”
– vetette fel a műsorvezető.
„Őszintén remélem, hogy ezek az emberek még egyszer nem fognak megpróbálkozni azzal, amit csináltak”
– reménykedett a külügyminiszter őszintén.
Szijjártót kérdezték arról is, hogy miért találkozik a Vlagyimir Putyin támogatójaként is számon tartott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor országának képviselőivel, amiért egyébként az Európai Parlament határozatban ítélte el a magyar külügyminiszter.
„A tárgyalás oka az, hogy én továbbra is azt gondolom, hogy a kommunikációs csatornák nyitva tartása az egy kulcskérdés”
– fogalmazott.
„Az Európai Parlament elítélő nyilatkozata, az nekem
pont olyan inspiráció, mint a migránsoknak a brüsszeli nyilatkozat”
– jegyezte meg „tréfásan”.
Videó:
