Azt állítja, ennek csak egyetlen oka van.
„Az atomenergia kiváló platformja lehetne a pragmatikus, közös érdekeken alapuló együttműködésnek Kelet és Nyugat között, ugyanis még konfliktus esetén is szükség van a racionalitás megőrzésére, ebből pedig mindenki nyerne”
– jelentette ki a tárca közlés szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában.
A tárcavezető a Közép- és Kelet-Európai Atomenergia-ipari Kongresszuson hangsúlyozta, hogy Európa az utóbbi évtizedek legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásaival néz ma szembe, amelynek lényeges eleme az energiaválság.
Közölte, hogy a kontinensnek nem sikerült megfelelő válaszokat adnia az ukrajnai háborúra, „a szankciós politika teljes kudarcot vallott„, jelentősen csökkent az energiaforrások mennyisége és nőtt az ár, ami a versenyképességet is komolyan gyengíti – állította.
Mindez szavai szerint a klímaváltozás elleni harcra is nagy kihatással van, márpedig ezen a téren „fontos lenne az ideológiai megközelítés helyett gyakorlati szempontokat előtérbe helyezni„, hogy miként lehet a bolygót megőrizni a következő nemzedékek számára.
„Márpedig az észszerűség talaján állva látható, hogy atomenergia nélkül az európai gazdaság nem lesz képes visszanyerni a versenyképességét és a környezetvédelmi célok sem lesznek elérhetők”
– tudatta.
Szijjártó Péter pozitív fejleménynek nevezte a francia vezetésű nukleáris koalíció létrejöttét, amely már tizenhat tagot számlál. Szükség célkitűzésnek minősítette, hogy 2050-re 150 gigawattnyi atomenergia-kapacitás jöjjön létre az Európai Unióban, ehhez pedig 30-40 új reaktort kell építeni, valamint meg kell hosszabbítani egyes meglévő erőművek élettartamát.
Aláhúzta, hogy ma mindenki a kisméretű moduláris atomerőművekre (SMR) vár, de ez egyelőre „olyan, mint Columbo felesége, mindenki beszél róla, de még senki nem látta”. Majd reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben megváltozik.
Kiemelte: nagyon fontos a harc a nukleáris energiatermelést érő hátrányos megkülönböztetés, a kettős mérce ellen, de a közép-európai országok nagy többsége józan megközelítést alkalmaz szerencsére.
Ennek kapcsán érintette a nukleáris ipart sújtó szankciók elfogadtatására irányuló állandó kísérleteket, és leszögezte, hogy Magyarország nem fog ilyen intézkedésekhez hozzájárulni, pusztán azért, mert szerinte ez súlyosan sértené a nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit.
Továbbá kijelentette, hogy miközben „folyamatos a nyomásgyakorlás” (?) az európai szankciók kiterjesztése érdekében, az Egyesült Államok az idei év első felében több mint kétszeresére növelte az uránimportot Oroszországból.
A miniszter kitért a magyarországi helyzetre is, és kijelentette: hazánk az elektromobilitás egyik fontos európai központjává (?), a nyugati és keleti autóipari vállalatok találkozási pontjává vált, ami a gazdasági növekedés garanciája, azonban ez nem lenne lehetséges atomenergia nélkül.
Rámutatott, hogy a kormány a paksi bővítéssel 2050-re el kívánja érni a klímasemlegességet, és már ma is fenntartható az áramtermelés 63 százaléka, amelynek körülbelül 85 százalékát a paksi reaktorok biztosítják.
Aláhúzta, hogy a nemzetközi projekt keretében megépülő, 2400 megawattos összkapacitású új blokkok évente 17 millió szén-dioxid kibocsátását előzik majd meg.
„Mégis mi zöld és mi fenntartható, ha nem a nukleáris energia? De természetesen erre nincs válasz. A válasz csak az, hogy nem. Ha megkérdezzük, hogy miért, akkor az a válasz, hogy »mert csak«”
– fakadt ki.
Beszámolt a paksi bővítés előrehaladásáról is, kiemelve, hogy nagy erővel folynak a munkálatok, és az EU-ban a kellő engedélyekkel rendelkező nukleáris beruházások közül a magyar a legnagyobb.
Üdvözölte, hogy az Európai Bizottság „csodával határos módon” mindössze egy hónap alatt jóváhagyta a Roszatommal kötött kivitelezési és pénzügyi szerződés módosítását, amelyek nyomán jelentősen egyszerűsödött a lassú bürokratikus folyamat.
Végül azt állította, hogy rendszeresen tesznek kísérletet egyes szereplők a projekt akadályozására.
„Számunkra az energiaellátás biztonságának ügye szuverenitási kérdés. A projekt elleni támadásokra olyan kísérletekként tekintünk, amelyek célja azon jogunk megsértése, hogy szuverén döntéseket hozzunk a nemzeti energiamixünk összeállítására vonatkozóan”
– mondta.
Illetve felszólalt a civilizált kelet-nyugati együttműködés mellett, s hozzátette,
nem azért, mert „Putyin rajongói, az oroszok barátai vagy a Kreml propagandistái lennénk,
hanem csak a nemzeti érdekek miatt, ugyanis nem akarjuk, hogy a nukleáris energia a Kelet és Nyugat közötti konfliktus túszává váljon”.
Hangsúlyozta: még konfliktus esetén is meg kell őrizni a racionálist, a közös érdekeken alapuló együttműködést, ennek pedig kiváló platformja lehetne a nukleáris energia. „A globális nukleáris együttműködésen mindenki nyerne, annak hiányán mindenki veszítene” – közölte.
(MTI korrigálva)
