Őszinte pillanatok.
„A sikeres állam erős és tetterős, képes saját lehetőségeit jól felmérni, és így hatni a magyar, a regionális és az európai politikai tér, valamint a világ folyamataira”
– magyarázta a miniszterelnök politikai igazgatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) központi tanévnyitó ünnepségén kedden, Budapesten.
Orbán Balázs azt mondta: a kormány célja, hogy „magasan képzett„, „önálló gondolkodásra” és döntésre képes (sic!) fiatalokat bocsásson az állam szolgálatába. Mindezt azután jelentette ki, hogy a státusztörvénnyel még jobban kivéreztetik a jövő generáció oktatását-nevelését szolgáló pedagógusokat.
„Olyanokat, akik erősíteni tudják a magyar állam cselekvőképességét és segítik, hogy ellenállóbb legyen a belső és külső kihívásokkal szemben”
– hangoztatta.
A politikai igazgató szavai szerint ahhoz, hogy az állam „védelmezni tudja polgárait„, mindenekelőtt képesnek kell lennie „a nemzeti érdekek felismerésére” egy olyan környezetben, „ahol egyszerre kell szembenéznünk háborús fenyegetéssel, gazdasági válsággal, folyamatos migrációs veszéllyel és azzal, hogy az egész világ egy új hidegháborús logika irányába mozdul”.
„Éppen ezért olyan tisztviselők kellenek, akik megértik, hogyan alakul át a világ működése”
– mondta, hozzátéve: olyan időket élünk, amikor „jó koponyákra van szükség”.
Orbán fontosnak nevezte azt is, hogy az állam „képes legyen megszerezni saját polgárai és a külföldi partnerei bizalmát„.
„Az államnak segítenie kell a kapcsolatok kiépítését a gazdaság és a kultúra területén”
– mondta.
Emlékeztetett: az idei már a 11. tanévnyitó azóta, hogy „a magyar felsőoktatás egyik legkiválóbb intézménye„, a Ludovika-akadémia eszmei örökségét újjáélesztő NKE megkezdte működését. Kitért arra is, hogy a „ludovikás hagyományok” újjáélesztése egyenes következménye a kormány alapvető céljának, a nemzeti érdekek védelmének (?).
Elmondta: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „nem szokványos felsőoktatási intézmény„.
„Az itteni tanulmány az állam szolgálatának előszobája.
Aki itt végez, az nem csak szakmai pályát, de igazi hivatást választ magának, és úgy dönt, hogy az életét a közösség szolgálatába kívánja állítani”
– magyarázta.
Megjegyezte: ez a döntés több felelősséget jelent, mintha a hallgató másik egyetemet választott volna, ugyanakkor – fogalmazott – „nem jár kevesebb szabadsággal”.
Azt mondta: a szabadság kölcsönös kötelezettségekbe, szokásokba ágyazódik, amelyek megvédik, valamint kiszámíthatóvá teszik az egyén és a közösség életét.
A hallgatókhoz fordulva Orbán Balázs úgy szólt: aki arra számít, hogy hagyományos közigazgatási pálya előtt áll, „jó eséllyel téved„.
„A köz szolgálata megbecsülést, karrierlehetőséget, szellemi kihívást és változatosságot is jelent.
Egy dolgot azonban biztosan nem jelent: unalomig kiszámítható, nyugdíjas, bürokrata állásokat”
– fogalmazott.
Kijelentette: a fiataloknak „készen kell állniuk a váratlan helyzetek kezelésére” és nem hiányozhat belőlük „a folyamatos szakmai fejlődés iránti vágy„.
„Csak így tudjuk felkészíteni Magyarországot az előtte álló feladatokra”
– vélekedett Orbán Balázs.
Kitért rá:
Magyarország a legrégebbi államszervező erő a Kárpát-medencében,
így a stabilitás és a folytonosság hordozója.
Orbán Balázs újabb különös kijelentései után szükséges megjegyezni, hogy akad némi ellentmondás a kormányzat valódi tettei és annak szóbeli kinyilatkoztatása között. Írtunk például arról, hogy Orbán Balázsról kiderült, a felsőoktatási törvény alapján ő dönthet arról, ki kaphat oktatói állást a Közszolgálati Egyetemen.
De beszámoltunk arról is, hogy a politikai igazgató szerint miért „tuti dolog„, ha az állam megveszi a Vodafone-t, vagy éppen felvásárolja a legnagyobb magyarországi könyvkiadót, hogy azt a továbbiakban propagandacélokra használhassa.
Orbán Viktor politikai igazgatója korábban azt is kijelentette:
„A média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját,
az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot.”
(MTI korrigálva)
