Hoppá-hoppá! Bele a közepébe.
A pénzügyminiszter a Világgazdaságnak beszélt az inflációról, a várható gazdasági növekedésről, a beesett gázárakról, az Európai Bizottság kettős mércéjéről, az euróról és a főváros adófizetési vétójáról.
Varga Mihály legérdekesebb állításait idézzük:
Nem túl optimista a várt 4 százalékos gazdasági növekedés?
2023 második felében a gazdaság növekedési pályára fog állni, így 2024-ben már egy nagyobb ütemű, 4 százalék körüli GDP-bővülés jó eséllyel elérhető. Erőteljes lesz a növekedés, ami megerősíti, hogy a magyar gazdaság kilátásai jók.
Milyen lesz a növekedés az év második felében?
A második negyedév sem lesz sokkal erőteljesebb, mint az első negyedéves, 2023 második fél éve viszont sokkal erőteljesebb lehet. Valószínűleg a nyári turistaszezon is segít abban, hogy a gazdaság szolgáltatási oldala magára találjon. Az infláció csökkenése fel fog gyorsulni a nyár folyamán, de még inkább a második fél évben.
Hogy alakulhat az infláció a következő hónapokban?
A gazdaság első számú ellensége a magas infláció, ezért a kormány a jegybankkal azon dolgozik, hogy év végére az áremelkedés üteme egy számjegyűre csökkenjen. Az év második felében egy gyorsabb ütemű csökkenés indul el.
Év végére 6-8 százalék közötti előrejelzések is vannak, de 8 százalékkal is elégedettek lehetünk decemberben.
Milyen forintárfolyamra számíthatunk jövőre?
381 forint/eurós árfolyamra van tervezve a 2024-es költségvetés. Magyarázhatatlannak tartom, hogy három évvel a Covid megjelenése után Magyarország nem kapta meg a neki járó támogatást. Lassan Magyarország törleszt a felvett hitelekért, miközben még nem jutott hozzá sem a vissza nem térítendő támogatáshoz, sem a hitelrészhez.
Mennyi pénzből gazdálkodhat jövőre az egészségügy, oktatás?
2024-ben 3430 milliárd forintnyi támogatás jut az oktatásra, ami 629 milliárddal több, mint az idei előirányzat. 250 milliárd forintot szánunk a pedagógusbérekre 2024-ben.
Nem lett volna egyszerűbb az elmúlt egy év, ha Magyarország eurót használ?
Valószínű egyszerűbb lett volna. A magyar kormány álláspontja következetes ebben az ügyben: az uniós csatlakozásunkkor vállaltuk az euró bevezetését, de a csatlakozás helyes időpontjának kiválasztását alapos mérlegelésnek kell megelőznie.
Az euró nem csodaszer, nem ettől lesz jobb vagy rosszabb egy gazdaság állapota. Gondolkozni kell a lehetőségen, de kapkodni nem szabad.
A teljes interjút >>ITT<< tudod elolvasni.
