Brüsszelben már kevésbé volt harcias a kormányfő.
Magyarország és Lengyelország ellenállása miatt az Európai Unió állam- és kormányfői nem tudtak záróközleményt elfogadni a migrációról, ezért a maradék 25 tagállam álláspontját a vezetői testület elnöke által kiadott nyilatkozat összegzi – írta a Népszava az uniós csúcstalálkozóról szóló beszámolójában.
A találkozó résztvevői még csütörtökön és pénteken is próbálták győzködni Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt, hogy álljanak el vétójuktól. A két politikus azt sérelmezte, hogy a tagállamok miniszterei az elmúlt napokban nem konszenzussal, hanem minősített többségi szavazással fogadták el közös álláspontjukat a migrációs és a menekültügyi politika reformjáról.
Ennek értelmében pedig a tagállamokat szolidaritás kinyilvánítására, de nem a „migránsok” elosztására köteleznék, hogy így mérsékeljék a migrációnak leginkább kitett országok terheit.
Egy magas rangú uniós tisztségviselő a lapnak elmondta: a két politikusnak nem a csúcstalálkozó elé terjesztett szöveggel akadt problémája, hanem annak „kontextusával”. Az illetékes azonban aláhúzta, hogy az uniós szerződések világosak: a migrációs politikáról szóló határozatok meghozatalához
nincsen szükség egyhangúságra.
„Ha ragaszkodnánk a konszenzushoz, azzal szerződést sértenénk”
— mutatott rá, majd megjegyezte: Orbán „markáns kommunikációja” ellenére, az esetek túlnyomó többségében hozzájárulását adja a döntésekhez. Példaként megemlítette az eddig elfogadott szankciós csomagokat és az olajembargóval kapcsolatban született döntést.
A másfél napos brüsszeli csúcson többen is megpróbálták védelmükbe venni a két kormányfőt. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt mondta, soha nem csalódott azokban, „akik megvédik a nemzeti érdekeiket”. Olaf Scholz német kancellár pedig arról beszélt, hogy az ellenkezés része az uniós döntéshozatalnak.
A tanácskozást záró sajtóértekezleten a lap megkérdezte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy Orbán érdeklődött-e nála arról, „hová tűnt a pénz”. Mint ismert, a magyar miniszterelnök még csütörtökön, az uniós csúcs előtt közzétett Facebook-bejegyzésében azt állította: Brüsszel százmilliárdokat kér a tagállamoktól, miközben nem tud elszámolni a korábbi befizetésekkel és „a csőd szélére sodorta az Európai Uniót”.
„Nem kérdezett meg, de ha megkérdezett volna, azt mondtam volna:
mindannyian tanúi lehetünk annak, hogy az Európai Unió erős és virágzik. Átlátható a fékek és ellensúlyok rendszere, mint a számvevőszék, a parlament vagy a tanács, hogy csak hármat említsek közülük.
Erre szükség van egy erős demokráciában”
– mondta a Bizottság elnöke.
„Ezért is támogatjuk határozottan a jogállamiság elvét, mindenekelőtt a korrupció elleni küzdelem érdekében. És annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Unió minden intézményében egyértelmű legyen az elszámoltathatóság és az átláthatóság”
— tette hozzá Ursula von der Leyen.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közölte:
„Kétszer is beszéltem Orbán miniszterelnökkel a svéd NATO-tagság magyar ratifikációjáról. Legutóbb csütörtökön, és mindkét alkalommal megerősítette, hogy Magyarország nem fogja késleltetni a svéd csatlakozást. Ez számomra elég jó üzenet.”
Ugyanakkor csütörtökön az Országgyűlés házbizottsága elutasította azt az ellenzéki javaslatot, hogy napirendre vegyék Svédország NATO-csatlakozásának ügyét, így erre legkorábban is csak ősszel kerülhet sor.
Az Index információi szerint Ódor Bálint, Magyarország európai uniós nagykövete arról tájékoztatott, hogy „a Tanácsban nagy a támogatottsága a magyar elnökségnek, és egyébként már jóváhagyták az uniós elnökség programját”.
