Móresre tanítanák őket.
Július 1-től átveszi az állam az önkormányzatoktól a védőnői ellátást, viszont az átállás körül rengeteg a kérdőjel.
„Az elmúlt egy hónapban a megyei kórházi főigazgatóságok először azt kérték az önkormányzatoktól, hogy jelöljenek ki kapcsolattartókat, akik segíteni fogják a védőnőket az új rendszerbe való átlépésben. Ezt követően különféle adatlapokat küldtek ki a védőnőknek, amelyeken be kellett jelölniük, hogy hozzájárulnak-e például ahhoz, hogy
- a munkavégzésre használt helyiségekben kamerafelvételek készüljenek,
- illetve ellenőrizheti a gépkocsi- és számítógépadatait,
- de bekérték gyermekeik és házastársuk összes azonosító adatát Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében”
– mondta a Népszavának Eszes Béla Jánoshida polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) társelnöke.
A Népszava birtokába került adatbekérő lapon egészen konkrétan az olvasható:
„A munkáltató jogos érdek alapján kezeli a kamerarendszer által rögzített képmást.”
Figyelmeztettek: „A munkáltató jogos érdeke alapján ellenőrizheti a számítógép, internet, hivatali e-mail és telefon, a munkavállalóhoz tartozó személygépkocsi adatait.”
Mindezen túl, az adatbekérő lapon a védőnőknek, ha van házastársuk, gyermekük, be kell írniuk személyes adataikat, többek között állampolgárságukat, TAJ-számukat, adóazonosító jelüket, lakóhelyüket, tartózkodási helyüket, valamint értesítési címüket is.
Keresték az üggyel kapcsolatban az egészségügyért (is) felelős Belügyminisztériumot. Többek között arról érdeklődtek, mi szükség van ezekre a hozzájárulásokra és mire használnák fel a felvételeket. A lap kérdéseire az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ) válaszolt.
„A védőnői feladatellátással kapcsolatban nem kerül sor a helyiségek bekamerázására. Sem jogszabályi előírás, sem pedig OKFŐ utasítás nem született a kamerák felhelyezésével, vagy a gépjárművek, telefonok nyomon követésével kapcsolatban. A kért adatszolgáltatás tartalma a 2020. évi Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvény egyik mellékletében
kötelezően előírt formai elem az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítéséhez”
– közölték.
Eszes Béla jelezte, a védőnők sorra adhatják be felmondásukat, ami a szolgáltatás meggyengülését eredményezheti, hiszen már most is minden tizedik védőnő hiányzik a rendszerből. Az pedig – mondta – egyáltalán nem biztos, hogy minden védőnő hajlandó elfogadni az állam által diktált játékszabályokat, beleértve a vállalkozói státusz feladatását vagy éppen a kiterjedt adatszolgáltatási kötelezettséget.
„Semmiféle adatlapról és hozzájárulás-kérésről nem hallottam. Egy folyamat közepén tartunk, amelyben természeténél fogva valóban vannak bizonytalanságok, de az átállás egy előre meghatározott menetrend szerint zajlik az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítása alatt”
– ezt már Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke mondta, aki szerint a védőnőket folyamatosan tájékoztatják. Szerinte szó sincs létbizonytalanságról, hiszen „egy az egyben átvesznek mindenkit”, a munkáltatójuk ugyan nem az önkormányzat lesz a július elsejétől, hanem a kórházi főigazgatóságok.
„Abból, ami eddig megismerhető volt, az látszik, hogy semmivel sem fognak rosszabbul járni védőnők az átvétel után: ugyanott, ugyanazon felszereltség mellett, ugyanazokkal a családokkal foglalkoznak majd. Sőt az eddig vállalkozóként dolgozók, még jobban is járnak majd azzal, hogy a védőnői tevékenység ezentúl kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető majd”
– tette hozzá a szervezet elnöke.
Mint írták, Várfalvi Marianna ugyanakkor arra már nem tért ki, hogy a jogszabály szerint, aki nem írja alá az új szerződését, annak nem jár végkielégítés, mivel a védőnők jogviszonya az átalakítás nyomán folyamatos marad. Márpedig a Népszava információi szerint, aki nem írja alá a hozzájárulásokat és nem tölti ki az adatlapokat, nem kap szerződést – hívták fel a figyelmet.
