Szerintük Magyarország más álláspontot képvisel.
Magyarország nem kockázatként vagy fenyegetésként tekint Kínára, hanem olyan országként, amellyel az együttműködés sok hasznot hoz, így az Európai Uniónak is rivalizálás helyett a kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapozott kapcsolatokra kellene koncentrálnia – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Brüsszelben.
A külgazdasági és külügyminiszter a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-s tanácsülésen tartott sajtóértekezletén közölte: a legtöbb tagállam
veszélyként tekint
a Kínával fenntartott gazdasági együttműködésre, azonban hazánk eltérő állásponton van.
„Mi nem látunk semmifajta kockázatot vagy fenyegetést Kínában, mi Kínában olyan országot látunk, amellyel ha normálisan együttműködünk, akkor abból nagyon sok hasznunk származhat”
– fejtegette a kommunista államba vetett bizalmát a tárcavezető.
Rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az Unió értékét. Mint mondta, 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak 9 százalék volt, míg az EU-é 22 százalék, mára azonban fordult a helyzet különböző okokból, és 18, illetve 17 százalékot mérnek.
„Ha Európa egyfajta riválisként tekint Kínára, akkor Európa ezen rajta fog veszíteni”
– figyelmeztetett.
Szerinte az Európai Bizottságnak nem a két gazdaság szétválasztásáról vagy a kockázatok csökkentéséről kellene stratégiát készítenie. Ehelyett arra kellene fókuszálni, hogy az együttműködésből Európa és benne Magyarország a lehető legtöbb haszonra tudjon szert tenni – mondta a miniszter.
„Érdemes a politikai és filozófiai magasságokból lejönni a realitások, a való élet talajára, és megnézni, hogyan is néz ki az európai-kínai együttműködés a gyakorlatban”
– fogalmazott.
Szót ejtett arról is, hogy az európai gazdaság gerincoszlopát jelentő autóipar megújulásához a nyugati autógyártóknak szükségük van elektromos akkumulátorokra. Ezen a téren teljesen függővé váltak a keleti, s különösképpen a kínai vállalatoktól – jegyezte meg Szijjártó.
Szavai szerint ez az „egészséges munkamegosztás” ugyanakkor nem kockázat, hanem inkább lehetőség arra, hogy erre építve széles körű, civilizált kelet-nyugati együttműködés jöjjön létre.
Példaként Magyarországot hozta fel, amely szerinte sokat profitál
abból, hogy az utóbbi időszakban a keleti és a nyugati beruházások „találkozási pontjává vált„.
Ha Brüsszel politikai-ideológiai alapon megpróbálná mesterségesen szétvágni ezt a munkamegosztást, azzal hatalmas károkat okozna az európai gazdaságnak – fogalmazott. Sőt, kitért az Oroszországgal szembeni tizenegyedik szankciós csomag javaslatára is, amelyet „nagyon veszélyesnek” nevezett, mert 8 kínai céget is érintene.
Mint mondta, erre Peking határozott választ adna, ami viszontreakciót szülne, és ez a negatív spirál
rendkívül ártalmas lenne.
A miniszter érintette az európai-amerikai gazdasági kapcsolat ügyét is, és kijelentette: az Egyesült Államok által hozott patrióta (hazáját előtérbe helyező, hazafias – a szerk.) intézkedések abszolút privilegizált (kivételezett – a szerk.) helyzetbe hozzák a hazai vállalatokat, miközben az európai cégek súlyos versenyhátrányba kerülnek az újabb és újabb szankciók miatt.
„Az amerikai válasz jó minden amerikai vállalatnak,
az európai válasz rossz minden európai vállalatnak”
– mondta.
Majd naiv illúziónak minősítette, hogy az Európai Bizottság tárgyalni próbál az amerikai kormányzattal az európai cégeket sújtó diszkrimináció mérsékléséről. Úgy véli, ehelyett tükörintézkedésekre lenne szükség: szerinte le kellene másolni az amerikai lépéseket úgy, hogy azok az európai vállalkozásokat hozzák előnyös helyzetbe.
Végül pedig arról beszélt, hogy a brüsszeli testület elfogadhatatlanul hosszú eljárás során ad csak engedélyt arra, hogy a tagállamok saját forrásból támogassanak bizonyos beruházásokat, így például a Samsung magyarországi fejlesztése esetében ez csaknem öt évig tartott.
„Fontos lenne, hogy ez az idő a jövőben legfeljebb egy hónap legyen”
– közölte.
(MTI korrigálva)
