Felfüggeszthetik a magyar kormány uniós szavazati jogát.
Egyre szorultabb helyzetbe került a magyar kormány, miután az Európai Parlament közölte, elvennék a kabinettől a 2024-es soros elnöki tisztséget. Indoklásuk szerint
alkalmatlan az Orbán-kormány a tisztség betöltésére.
A képviselők a hetes cikkely szerinti eljárás kereteiben kaszálnák el Magyarország vezetését az Európai Tanácsban, amelynek végső kifutása az EU-s szavazati jog felfüggesztése lenne – írta a Portfolio.
A Politico arról írt, hogy a javaslat szerint, ha a Tanács nem tesz lépéseket Budapest elnökségével kapcsolatban, az Európai Parlament „megfelelő intézkedéseket” léptet életbe, hogy megakadályozza a magyar uniós vezetést.
Emlékeztettek: az EU eddig két tagállammal szemben indított 7. cikk szerinti eljárást:
- 2017. decemberben a Bizottság kezdeményezte az eljárást Lengyelország ellen a bíróságok függetlenségét sértő jogszabályok miatt.
- Majd 2018. szeptemberben az EP – a Sargentini-jelentés nyomán – kezdeményezte az eljárást Magyarországgal szemben, többek között az alkotmányos rendszer megváltoztatására, a korrupcióra, valamint a menekültek helyzetére hivatkozva.
Úgy látják, azért kellene elvenni az uniós elnökség vezetését Orbán Viktor kormányától, mert Magyarországnak az uniós elnökség biztosítása az eddiginél is nagyobb teret engedne a Brüsszellel való nyílt konfliktusban, ez aggodalomra ad okot. További aggályokat fogalmaztak meg a magyarországi LMBTQ-közösségeket megbélyegző törvény, amelyet a kritikusok
a tekintélyelvűség felé tett lépésnek értékelnek.
Az állásfoglalásról június 1-jén döntenek, az eredmény meghatározza majd Magyarország uniós tanácsi elnökségének jövőjét, valamint potenciálisan alakíthatja a demokratikus elveket sértő tagállamokkal szembeni uniós hozzáállásról szóló vitákat – írták.
Mindezek ellenére a magyar kormány nem tart attól, hogy bármi is lenne az EP-állásfoglalásból. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta:
„Az EP-nek ugyanannyi joghatósága van az uniós elnökség esetében, mint az azeri parlamentnek.”
A Portfolio kiemelte: a kondicionalitási eljárás és a horizontális feljogosító tételek teljesítéséről szóló tárgyalások mellett, ahogy közeledik a 2024-es EP-választás, a magyar ügy egyre inkább belecsúszik az uniós pártpolitikai vitákba, amely
teljesen befagyaszthatja az egyeztetéseket.
