Ugorhat a soros elnökség (is).
Magyarország töltené be 2024 júliusától hat hónapon át az Európai Unió soros elnöki tisztségét, hazánk csatlakozása óta második alkalommal.
Mint a 24.hu írta, a soros elnökség koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét és képviseli a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban. Azonban jövő tavasszal lesz a következő európai parlamenti választás, és a magyar elnökség alatt új vezetők kerülhetnek az európai intézmények élére.
A hírek szerint az Európai Parlament a június 1-jei plenáris ülésén egy újabb állásfoglalást tervez elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról.
Az állásfoglalás pedig azt vonja kétségbe, hogy
Magyarország képes-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét
úgy, hogy közben lábbal tiporja az EU alapvető értékeit és elveit.
A Népszava birtokába került ötpárti határozati javaslattervezet szerint az Európai Parlament ezért felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog lépni az ügyben.
A még nem végleges dokumentum hosszasan bírálja az egységes piacot sértő magyarországi intézkedéseket.
- Kifogásolják az egyes vállalatok üzleti érdekeit veszélyeztető döntéseket,
- a versenytársakat hátrányba hozó diszkriminációt,
- a megfélemlítési módszereket, amelyeket a miniszterelnökhöz kötődő személyek alkalmaznak abból a célból, hogy
- ellenőrzésük alá vonják a magyar ipar stratégiai ágazatait.
Állásfoglalásukban elítélik a magyar kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat, amelyek szerintük arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról.
Felszólították továbbá az uniós költségvetést kezelő Európai Bizottságot, hogy találjanak valamilyen megoldást arra, hogy az uniós források
akkor is eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz, ha a kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamiság elvárásainak.
A legutóbbi határozat elfogadása óta romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon – hívták fel a figyelmet, példaként megemlítve a pedagógusok státusztörvény elleni tiltakozását , valamint a szociális- és munkajogok korlátozását.
Mint arról beszámoltunk, a múlt héten tett látogatást Budapesten az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának delegációja, amely az uniós pénzek felhasználását vizsgálta. A küldöttség arra volt kíváncsi, hogy jogszerűen használják-e fel Magyarországon az uniós pénzeket.
A küldöttség tagja volt Daniel Freund német képviselő is, aki csalódást keltőnek és kijózanítónak nevezte a magyarországi látogatást.
