Orbán negyedszerre is vétózik a Norvég Alap miatt.
Magyarország ismét akadályozza,
hogy az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok miniszterei szerdai brüsszeli ülésükről közös közleményt adjanak ki – értesült a Népszava.
Mint írták, ez lesz már a negyedik alkalom, hogy az Európai Unió 27 tagországát, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát tömörítő EGT Tanácsnak a magyar kormány ellenállása miatt nem sikerül zárónyilatkozatot jóváhagynia a hivatalos megbeszélésről.
Az EU soros elnökségi tisztségét betöltő Svédország már a május 24-i tanácsülés előtt feladta, hogy az EU 27 országa közös közlemény elfogadtatásával kísérletezzen. Megjegyezzük, nem igazán segíti elő a jó kapcsolatokat az sem, hogy Orbán Viktor kedden kijelentette, „a Magyarország és Svédország közötti politikai kapcsolatok borzasztóan rosszak”.
„Magyarország és Svédország politikai kapcsolatainak javulnia kell, mielőtt az északi állam NATO-tagságára vonatkozó kérelmét jóváhagyjuk”
– idézte Orbán Katari Gazdasági Fórumon elhangzott kijelentéseit a Reuters.
„Kiterjedt informális konzultációkat és alapos vizsgálatot követően az elnökség arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet konszenzust teremteni egy olyan életképes szövegjavaslathoz, amelyet továbbítani lehetne a három EGT országnak”
– nyilatkozta a Népszavának egy neve elhallgatását kérő EU-s forrás.
A lap információi szerint a svédek mindent megpróbáltak, hogy „zöld ágra vergődjenek” az Orbán-kormánnyal, de – közölték –
a „magyarok rugalmatlansága miatt zátonyra futott az igyekezetük”.
Emlékeztettek: Magyarország először még 2021 őszén blokkolta ezt a megállapodást (is), amelyre az EGT közel 30 éves történetében először volt arra példa, hogy nem sikerült megállapodni a közös állásfoglalásról.
A lap kereste az ügyben Magyarország Brüsszeli Állandó Képviseletét. Arról érdeklődtek, mi az oka a mostani újabb vétónak, de nem méltóztattak válaszolni. Több brüsszeli forrás is ugyanakkor megerősítette:
a háttérben a magyar-norvég vita áll.
Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait azért cserébe, hogy hozzáfér a közösség egységes piacához. Az egyik kedvezményezett Magyarország, amely a 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két eszközből
77 milliárd forintot (akkori árfolyamon 214,7 millió eurót) kapott volna.
Végül a vita következtében Magyarországra egy forint sem érkezett.
