Orbán közölte, mit lehet nekik, és mit nem lehet.
„Magyarország és Svédország politikai kapcsolatainak javulnia kell, mielőtt az északi állam NATO-tagságára vonatkozó kérelmét jóváhagyjuk”
– idézte Orbán Katari Gazdasági Fórumon elhangzott kijelentéseit a Reuters.
„A Magyarország és Svédország közötti politikai kapcsolatok borzasztóan rosszak.
Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba”
– jelentette ki a magyar miniszterelnök.
A Telex beszámolójában felidézte: a svédek NATO-csatlakozási kérelmét Magyarország lassan egy éve akadályozza. Emlékeztettek, Finnország kérelmével kapcsolatban is nyolc hónap halasztás után adott zöld lámpát az Országgyűlés. A NATO júliusban tartja következő csúcstalálkozóját, amelyen Svédország csak vendégként vehetne részt, ha – hívták fel a figyelmet – a magyar és a török kormány továbbra is akadályozza csatlakozási kérelmüket.
Mint ismert, még februárban a Fidesz–KDNP balatonfüredi frakcióülése után került terítékre a NATO-csatlakozás ügye. Kocsis Máté, a kormányzó párt frakcióvezetője arról beszélt, hogy Orbán Viktor azt szeretné, hogy fogadják el a javaslatot, a frakcióban azonban – közölte Kocsis –
vita bontakozott ki a kérdésben, ezért a magyar kormányzat „tárgyalódelegációt” is küldött a két országba. A delegációkat vezénylő Hende Csaba a diplomáciai program végén közölte: elégedettek voltak, támogatják az országok csatlakozását,
végül mégis csupán a finnek kérelmét hagyták jóvá.
A kormány részéről korábban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója arról beszélt, hogy a magyar képviselők „megnyugtatást várnak” a svédektől, mivel „sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot”.
Mindebből úgy tűnik, Svédország mégsem tett eleget, hogy kiengesztelje Orbánt és embereit, ezért most a magyar kormány úgy döntött, újra kikosarazza a svéd kormányt.
