Mindent átírnak.
A szerző tudta és beleegyezése nélkül változtatott verse szövegén, és cserélte a „meleg” szót „magyarra” a kiadó Katolikus Pedagógiai Intézet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalom szöveg- és feladatgyűjteményében – tudta meg a Népszava.
Idézték Kiss Judit Ágnes „Szó” című versének eredeti négy sorát, amely a következő módon szól:
„Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma.”
Viszont – hívták fel a figyelmet – a Szent Imre könyvek „gondozásában” megjelent kiadványban a meleg szót magyarra cserélték:
„Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, /
Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, magyar, roma.”
Mint írták, a verset sokszor használják az irodalomoktatásban, mivel Kiss Judit Ágnes műve mondhatni a Szózat XXI. századi feldolgozása, amely fiatalos nyelvezettel mutat rá a kivándorlás kérdésére és az azzal kapcsolatos problémákra. Mindezt a lapnak megerősítette Arató László, a Magyartanárok Egyesülete elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gimnázium és Általános Iskola magyartanára is.
Megjegyezték: Az ügy azért is érdekes, mert a vers széles körben közismert,
ezért is érthetetlen a cenzúrának értelmezhető átírás.
A szerző minderről a lap cikkéből szerzett tudomást. A költő azt mondta: a tankönyvekben megjelentetett alkotásokkal kapcsolatban is szükség van a szerző hozzájárulására, de nem tudott arról, hogy a Szent Imre tankönyvek 10. osztályosoknak készült kötetében megjelenik a verse. Többnyire megkeresik őt a kiadók, „sőt, a reformátusok fizetnek is jogdíjat” – mondta, majd megjegyezte:
„Átírást nem is engedtem volna.
Ezután fel fogom venni a kapcsolatot a kiadóval, hogy ne romlott szöveget terjesszenek, és a legnagyobb jóhiszeműséggel megkérdezem, hol találtak erre a változatra.”
Az üggyel kapcsolatban a tankönyv kiadója is reagált.
„Tankönyvcsaládunk még igen friss, második éve használják a diákok és a pedagógusok, eddig még ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Megjegyezzük, hogy a kortárs versek az interneten többféle szövegváltozatban találhatók meg”
– magyarázták.
Nyáry Krisztián író szintén megszólalt az ügyben, aki egészen megdöbbentőnek találta az esetet.
„Elképesztőnek találom”
– mondta lapnak a közismert író, irodalomtörténész, aki hozzátette, „antropológiai optimizmusa megengedi, hogy ez egy elírás, de ez esetben arról van szó, hogy téves szöveget találtak meg a neten”.
Nyáry Krisztán rámutatott, hogy a szerzői jog védi a mű belső lényegét, és a szerző engedélye nélkül nem lehet átírni műveket. Ugyanakkor megjegyezte, tudomása szerint a tankönyvekbe ma már be lehet emelni alkotásokat a szerző engedélye nélkül is.
„Szerkesztői mulasztásnak is elég kínos, ha viszont szándékos, akkor súlyos vétek”
– mondta Nyáry Krisztián.
„A versszak pont egy keresztényi értéket fogalmaz meg, ezért is fájó, hogy megmásították”
– emelte ki.
Hangsúlyozták: a meleg szó kicserélése „remekül” illeszkedik az Orbán-kormány kirekesztő propagandájába. Emlékeztettek, hogy Orbán Viktor kormányfő februári évértékelőjében is a „genderpropagandát” nevezte a „legnagyobb veszélynek”, valamint szintén ebbe a sorba illeszkedik a „gyermekvédelminek” nevezett kormányzati törvény is, ami valójában összemossa a pedofíliát a melegek elleni szigorúbb fellépéssel.
Ami rendkívül aggasztó, hogy
nem ez az első ilyen eset.
Mint arról mi is beszámoltunk korábban, a nyolcadikosok földrajz tankönyvben is azt a látszatot igyekeztek kelteni, mintha Ukrajnában belháború zajlana, aminek okaként jelölték meg a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállását is. Az ügy óriási botrányt váltott ki Ukrajna és Magyarország között. A Belügyminisztérium ígéretet tett, hogy majd átírják a kifogásolt részeket, ez viszont nem történt meg.
2015-ben Bánhegyi Ferenc ötödik-hatodik-hetedik osztályosoknak szóló történelemkönyvei okoztak közfelháborodást, mivel rokonszenves figuraként ábrázolta Adolf Hitlert, Horthy Miklóst pedig idealizálta – írták.
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2023/05/09/kiderult-megszegtek-sajat-igeretuket-orbanek-annyira-rettegnek-putyinek-valaszatol
