A paleo diétának van alapja?

Manapság számtalan olyan módszerrel, diétával találkozhatunk, amelyek azt ígérik, egészségesek lehetünk és még fogyhatunk is velük. Ezek többségéről sajnos elég hamar kiderül, hogy egyáltalán nem tudnak többet nyújtani, mint bármelyik másik, vagy az, hogy teljesen hatástalanok. Ezzel szemben a paleo diéta már évtizedek, évszázadok óta velünk van.

Egyáltalán mit tud nyújtani a paleo diéta?

A legrövidebben úgy lehet megfogalmazni a paleo diétát, hogy együk azt, ami természetes környezetünkben hajdanán előfordult. Egyszerű megfogalmazás, ami valójában sok mindent jelent. Sőt, ma már még bővebb a paletta, elég megnézni a PaleoCentrum étrend-kiegészítőit. A legfontosabb tétele a paleolit életmódnak az, hogy csak olyan ételeket fogyasszunk, amihez a szervezetünk az evolúció során hozzászokott. Ez azért fontos, mert az élelmiszer-feldolgozás, az új módszerek, ételek, mesterséges adalékanyagok sokkal gyorsabban fejlődnek, mint ahogy a szervezetünk képes hozzá alkalmazkodni. Ennek “köszönhető” az is, hogy egyes betegségek, mint a cukorbetegség vagy kóros elhízás, kialakultak és annyira elterjedtek mára.

Az egyik leggyakoribb tévhit a paleo étrenddel kapcsolatban az, hogy mindent nyersen kell fogyasztani, még a húst is (senki ne fogyasszon nyersen húst, még kíváncsiságból se). Már az ősemberek is ismerték a tüzet, aminek a segítségével az elejtett vadak húsát megsütötték. A sült hús fogyasztásával semmi probléma nincsen, sőt, nagy szerepet játszott az emberré válás folyamatában. Hús, gyümölcs, zöldség, magvak – változatos étkezésre szükség volt ahhoz, hogy az emberi faj az egész bolygón elterjedjen.

Zárjuk ki a káros élelmiszereket és anyagokat

A paleo diétát sokan nem kedvelik, mivel kizár sok olyan élelmiszert és közkedvelt alapanyagot, amelyek ma már teljesen szokványossá váltak (sajnos). Ilyen például a liszt, a cukor, a rizs és a burgonya is. Ezeknek azonban nagyon súlyos, káros hatásai lehetnek az emberi szervezetre nézve. A modern étkezésnek szerves része a liszt, a cukor, azaz a finomított szénhidrátok, amelyek a 20. században terjedtek el igazán. Ha megnézzük, a 19. században a cukorbetegség nagyon ritka volt, a 20. közepére már a lakosság 1%-a szenvedett benne, mára ez a szám elérte a 10%-ot. A WHO előrejelzése szerint 2050-re ez az arány elérheti a 33%-ot.

Figyeljünk oda az étkezésre

Az ember ehet bármit, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen árat fizet érte. Az egészséges életmódhoz áldozatokat kell hozni, de cserébe a szervezetünk garantáltan hálás lesz és sokkal energikusabbak leszünk. A cukor és a liszt mellett érdemes elhagyni a tejtermékeket és a napraforgóolajat is. Az út nem könnyű, de érdemes minél hamarabb egészségesen étkezni, amire az egyik legjobb módszer az lehet, ha belekezdünk a paleo diétába.