Ráfázhat az Orbán-kormány.
Eddig nyolc uniós ország – legutóbb Ausztria és Írország – jelezte szándékát, hogy csatlakoznának az Európai Bizottság által indított bírósági eljáráshoz, és beszállnának az Orbán-kormány ellen indított perbe, amit az úgynevezett pedofiltörvény miatt kezdeményeztek.
Az rtl.hu-nak nyilatkozó nemzetközi jogász kizártnak tartja, hogy a kormány megnyerje a pert, az uniós ügyekkel foglalkozó szakújságíró pedig úgy látja, a törvény a kormány intézkedései miatt befagyasztott uniós pénzek sorsára is hatással lehet.
„Már nyolc éve ismerjük egymást. De ez nagyon mélyen érint”
– mondta szemtanúk szerint Orbán Viktornak a nyíltan meleg luxemburgi miniszterelnök, miután a magyar parlamentben elfogadták az úgynevezett pedofiltörvényt.
Az ügyben 2021 júniusának végén tanácskoztak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben, ahol az ülés résztvevői arról számolt be, hogy a magyar miniszterelnök össztűz alá került, amiért a pedofil bűnelkövetők elleni törvénycsomagba olyan rendelkezéseket építettek be, amiknek semmi közük a pedofília elleni harchoz, de hátrányosan érintik a magyar LMBTQ-közösséget.
A portál megjegyezte, hogy a Politicónak több szemtanú is beszámolt az ülésen az elhangzottakról. Szerintük a legmegrázóbb megjegyzéseket a Luxemburgot 2013 óta vezető Xavier Bettel tette, aki arról beszélt, miként kellett küzdenie azért, hogy elfogadják.
„Az anyám utálja, hogy meleg vagyok. Együtt kell élnem ezzel. De most hoztok egy ilyen törvényt. Tisztellek, de
ez egy vörös vonal, ami a legalapvetőbb emberi jogokról szól”
– fogalmazott a politikus.
„A statisztikákból látszik, hogy hány meleg fiatal követ el öngyilkosságot. Ez nagyon rossz és megbélyegző”
– tette hozzá Bettel utalva a magyar kormány intézkedéseire.
A kormánypárti politikusok és a Fidesz-közeli sajtó által „gyermekvédelmi törvénynek” nevezett jogszabály értelmében a 18 éven aluliaknak tilos „megjeleníteni” és „népszerűsíteni” a homosz*xualitást, az viszont azóta sem derült ki, hogy ez pontosan mit takar.
Mint írták, betiltották egyebek mellett az LMBTQ közösséget és a szivárványcsaládokat érő joghátrányokról szóló társadalmi célú hirdetéseket, és korlátozták az iskolai felvilágosító foglalkozásokat is, amiknek nagy szerepük van az iskolai erőszak visszaszorításában.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a törvényt „szégyenteljesnek” nevezte, aminek elfogadása után a brüsszeli testület úgynevezett
kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen,
mert szerintük a jogszabály hat ponton is szembegy az uniós joggal.
Ezt követően hosszas levelezés indult a felek között, ami nem vezetett eredményre. Ezért az Európai Bizottság tavaly decemberben újabb szakaszba léptette az eljárást, és az Európai Bírósághoz fordult, így már a luxemburgi székhelyű testület hozhat döntést arról, hogy a sokat bírált törvény megfelel-e az uniós jogszabályoknak.
A perhez azóta úgynevezett „beavatkozóként” sorra csatlakoznak az uniós országok, legutóbb Ausztria és Írország jelezte szándékát.
„Az Európai Unió a demokrácián, a jogállamiságon és az emberi jogokon alapul, amelyeket minden eszközzel meg kell védeni. A kötelezettségszegési eljárás szükséges lépés az alapvető jogok teljes körű érvényesítéséhez”
– közölte Karoline Edtstadler osztrák Európa-ügyi miniszter.
A perhez eddig
- Ausztria,
- Belgium,
- Dánia,
- Hollandia,
- Írország,
- Luxemburg,
- Málta,
- Portugália
- és az Európai Parlament csatlakozott, ami azt jelenti, hogy részt akarnak venni az eljárásban, és a bíróságon tervezik majd előadni érveiket a magyar jogszabállyal szemben.
Az Orbán-kormány érvelése szerint a jogszabályt „félremagyarázzák”, szerintük ennek célja a gyerekek „megvédése” és az, hogy nevelésükről a szüleik dönthessenek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtökön arról beszélt: a kormány megvárja az Európai Unió döntését a törvénnyel kapcsolatban. A miniszter elismételte, hogy „a kormány célja, hogy a lehető leghatározottabban és legerősebb eszközökkel védjék meg a legfiatalabbakat”.
Nagy Boldizsár nemzetközi jogász az rtl.hu-nak elmondta: a szimbolikus, nagy ügyek esetében jellemzően sok a beavatkozó. Példaként említette a menekültek befogadásával kapcsolatos kvótapert, amelyben 2017-ben az Európai Bíróság Magyarország ellen döntött. A nemzetközi jogász úgy látja, ha egy ország az Európai Bizottság oldalán avatkozik be, az egyértelművé teszi, hogy elutasítja a magyar kormány álláspontját.
„Ez egy világos állásfoglalás arról, hogy az érintett tagállamok egyetértenek az Európai Bizottsággal, és egyben képesnek érzik magukat arra, hogy még több jogi érvet szolgáltassanak a testület számára”
– magyarázta a szakértő, hozzátéve, „a beavatkozó tagállamok tulajdonképpen az Európai Bizottság segítői, még körültekintőbb érvelést tesznek lehetővé.”
„A magyar állam teljesen esélytelen a perben”
– jelentette ki Nagy Boldizsár.
„Az Európai Bizottság nem egy légüres térből csapott le a magyar államra, hanem maguk mögött tudhatják a Velencei Bizottságot, az Európa Tanácsot és az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amelyek mind azt mondják, hogy a magyar törvény nemcsak az információszabadságra vonatkozó szabályokat sérti, hanem az Európai Unióról szóló szerződés második cikkét is. Vagyis az unió alapértékeit támadja”
– mondta a nemzetközi jogász, aki hozzátette, az ítélet várhatóan néhány hónapon belül megszülethet.
Arató László uniós ügyekkel foglalkozó szakújságíró úgy fogalmazott, „a beavatkozás elég kemény politikai üzenet is.”
„Összesen 17 uniós ország jelezte, hogy a jogszabályt problémásnak tartja, és egyetért az Európai Bizottság fellépésével. Szerintük ezt a fajta megkülönböztetést nem lehet tolerálni az Európai Unión belül „
– tette hozzá Arató László, aki szerint az Orbán-kormány intézkedései miatt befagyasztott uniós források is veszélybe kerülhetnek.
„Azt kell látni, hogy
Magyarország most a mezőgazdaságnak járó forrásokon kívül semmilyen pénzhez nem jut hozzá”
– közölte a szakember.
(politico.eu / rtl.hu nyomán)
