Ezt nem látták jönni.
Helyszíni tudósításban járt utána Kárpátalján az AFP francia hírügynökség, hogy miként hatott a magyar kisebbség helyzetére Ukrajna és a magyar kormányzat politikája. A hírügynökség beszámolója szerint – amelyet a hvg.hu szemlézett – a magyarság „beszorult” Kijev és az Ukrajnát csak néhanapján támogató magyar kormány közé.
A munkácsi polgármester Peter Murphynek, a francia hírügynökség tudósítójának kijelentette: azért vetette le a várról a turult, mert az az egykori, birodalmi Magyarország soviniszta jelképe, amelynek szerinte múzeumban lenne a helye. Hozzátette: ugyanez vonatkozik a középületekre, ahol csak az ukrán zászlót lehet felvonni, a magyar lobogót nem. A magyar kisebbségeket mindkét döntés érzékenyen érintette, az ügy Magyarországon is heves indulatokat váltott ki.
Korábban a nyelvtörvény okozott problémákat a magyar kisebbségnek, azonban a háború kirobbanása óta sokan már Magyarországon telepedtek le, ugyanis nem szeretnének háborúzni az oroszok ellen.
Az AFP beszámolójában arról írtak, hogy Orbán Viktor – akit putyinista, nacionalista jelzővel illetnek –, a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vita miatt akadályozza, hogy a NATO szorosabb kapcsolatokat alakítson ki Ukrajnával, és csak „tessék-lássék módon támogatja Ukrajnát„.
Mint írták,
a kárpátaljai kisebbségből a férfiakat erővel sorozzák be, és közülük már sokan meghaltak.
Orbán nem hajlandó fegyverekkel támogatni Ukrajnát, ellenzi az Oroszország elleni szankciókat és béketárgyalásokat sürget. Ezért Ukrajnában oroszbarátnak minősítik a magyar kormányfőt, és azt gyanítják, hogy
a magyar kormány meg akarja szállni Kárpátalját.
Andrij Baloha munkácsi polgármester közölte: meg kell mutatni, hogy a térség Ukrajna szerves része marad a jövőben is, ezért hozta a vitatott rendeleteket.
Darcsi Karolina, a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) szóvivője szerint negatív visszhangot váltott ki a magyarokról az ukrán sajtóban, hogy a magyar vezetés nem küld harceszközöket.
Popovics Pál, egy munkácsi gimnázium tanára megjegyezte: a magyarellenes érzelmek és az anyanyelvi oktatás korlátozása feszültséget és aggodalmat vált ki a helyi magyarokban. Indoklása szerint azért, mert a saját nyelv létfontosságú a nemzeti identitás megőrzéséhez. A korlátozás miatt azonban a magyarok másodrendű polgároknak érzik magukat. Mint mondta, mindössze tiszteletre tartanak igényt.
Ladányi Zsolt, aki a fronton is részt vett a harcokban, elmondta, nem tétovázott, amikor önkéntesnek jelentkezett. Az ukrán bajtársaknak arról beszélt, hogy ő ukrán földön született, és soha nem is akart onnan elmenni. Hozzátette: azt azonban
nem érti, miért nem kaphatnak hadfelszerelést Magyarországtól.
Spenik Sándor, az ungvári egyetem magyar karának dékánja megjegyezte, a feszültséget valamennyire Kijev is gerjeszti, mert az színtiszta provokáció, hogy a turult leszedték a várról. Mint mondta, éppen akkor uszítják egymás ellen az embereket és a két országot, amikor háború zajlik, miközben helyben,
a mindennapi életben nem tapasztalni ellentéteket.
Volodimir Csubirko, a regionális tanács elnöke teljes tévedésnek nevezte, hogy üldöznék a magyarokat az Orbán-kormány politikája miatt. Hozzátette: a kárpátaljai feszültség szerinte felfújt mítosz, meg fogják őrizni a nemzetiségek közti békét.
(hvg.hu nyomán)
