Nem erre számított.
A volt honvédelmi miniszter nem tudta megmondani, mikor szavaz az Országgyűlés a NATO-ratifikációról. Hende Csabát a finnországi látogatás során rohamozták meg az újságírók, írta szerdán a hvg.
A politikus elmondta, megállapodtak, hogy magasabb szintekre emelik a kétoldalú parlamenti kapcsolatokat. Megkérdezték tőle, a látogatásnak – és mindennek, amit Helsinkiben mondott – mi köze Finnország NATO-ratifikációjához.
A politikus kétszer is elmondta, nem érti a kérdést,
majd úgy fogalmazott:
„Azért vannak itt, hogy a két ország kapcsolatairól beszéljenek.”
A ratifikációról annyit mondott a sajtónak, hogy a napirend megszavazása a bizottság, a házelnök és a plénum feladata, de megnyugtatta a kérdezőket, hogy a ratifikációs folyamat szerinte nem túl hosszú. A politikus megjegyezte: szerinte Oroszország nem kifogásolná a két ország NATO-csatlakozását, ám véleménye szerint a katonai szövetségnek éppen az a lényege, ha mégis fenyegetés érné a két új tagot, akkor a tagállamok és így Magyarország is teljes erejével állna ki értük.
„A magyar katonák idejönnek, harcolnak és akár az életüket is áldozzák önökért”
— fogalmazott.
„Ezért kell új alapra helyezni az egymás iránti tiszteletet és a megbecsülést, hiszen vállvetve harcolni csak olyanokkal lehet, akikkel kölcsönösen tiszteljük és megbecsüljük egymást”
— tette hozzá a politikus.
Egy riporter kérdésére, miszerint érez-e kölcsönös tiszteletet a két ország között, Hende azt válaszolta:
„Elég, ha megnézzük, hogy az elmúlt 10 évben bármely magyar politikus tett-e Finnországra nézve becsmérlő kijelentést, kétségbe vonta-e az itt élő emberek, például a számik emberi jogainak állapotát és ha az rá a válasz, hogy nem, akkor tegye fel a kérdést, hogy fordítva, finn oldalról megtörtént-e ez.”
A politikus valószínűleg elfeledkezett Orbán Viktor 2019-es tusványosi kijelentéséről, amikor azt mondta, nagy önuralom kell ahhoz, hogy ne nevessék ki az EU soros elnökeként a magyar jogállamiságot értékelő „finn barátaikat”.
„Finnországban nincs alkotmánybíróság, Finnországban az Akadémia az oktatási miniszter felügyelete alatt áll, az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a finn bírákat”
— jegyezte meg a magyar kormányfő 2019 nyarán.
Beszámoltunk róla, hogy Hende Csaba és Németh Zsolt vezetésével négyfős delegáció indult a skandináv országokba, hogy a kormánypárti képviselőkben felmerült sérelmeket rendezzék és a kételyeket eloszlassák, ugyanis a két ország a NATO-csatlakozás küszöbén áll, de a magyar és török ratifikáció még hiányzik.
Mint korábban kiderült, a Fidesz-KDNP politikusai közül volt, aki nehezményezte, amiért Svédország „szívességet” kér tőlünk, miután állításuk szerint valótlan dolgokat terjesztettek a magyar demokráciáról és jogállamiságról.
Hende Csaba kedden nyilatkozott a svéd delegációval folytatott „meleg és barátságos” tárgyalásról.
„Világossá tettük, hogy a magyar kormány, a magyar köztársasági elnök, a miniszterelnök és a parlamenti képviselők nagy része támogatja Svédország NATO-tagságát”
— mondta a tárgyalást követően.
Ezután Finnország felé vették az irányt, szerda reggel már itt folytatta vizsgálatát a magyar „vitarendező” csoport, írta a hvg.
A delegáció vezetői mellett helyet foglal Győri Enikő és Schaller-Baross Ernő fideszes európai parlamenti képviselők, a csoport először Matti Vanhanen finn házelnökkel, a két alelnökkel és a parlamenti frakciók elnökeivel találkozott.
Bár a finn házelnök elmondta, a magyarok tisztában vannak Finnország törekvésével a katonai szövetség megerősítéséért,
konkrét dátumot ő sem kapott a csatlakozás ratifikációjára.
Antti Rinne házelnök helyettes beszámolója szerint a magyar delegáció semmilyen feltételt nem közvetített a két ország csatlakozásával kapcsolatban ( ezt korábban a svéd külügyi bizottság elnöke is megerősítette).
(hvg.hu nyomán)
