Felfedték a részleteket.
„Ez egy durva és minden igazságalapot nélkülöző támadás volt”
– mondta a Forbes-nak adott interjúja kezdetén Kincses Gyula. A Magyar Orvosi Kamara elnöke a lapnak úgy nyilatkozott, csalódottságot érez düh helyett, de továbbra is a kamara működésén és az eredeti céljaik megvalósításán fognak dolgozni.
Elmondása szerint az elmúlt években jó volt az együttműködés a kamara és a kormány között, elsősorban a belügyminiszterrel, de az utóbbi idő feszültséggel és eseménytelenséggel teli volt. A kamara elnöke sejtette, hogy a rendkívüli kormányinfó valami nagyszabású dolgot rejt magában, de nem is gondolta, hogy egy nappal a javaslat benyújtása után már elfogadják a törvényt.
Kincses Gyula úgy nyilatkozott, nem üzent a Belügyminisztériumba, nem kért és nem is fog kérni időpontot a miniszterelnökhöz.
„Hogy majd elmondom Orbán Viktornak, hogy mekkora hazugság, amivel támadnak, és akkor majd visszavonják ezt a törvényt?
Ennek nincs esélye”
— tette hozzá.
Mit veszítettek ? – merült fel a kérdés a történtekkel kapcsolatba.
Kincses Gyula beszámolt arról, hogy a kormány decemberben gyakorlatilag újraszabályozta az ellátórendszert. Szerinte az iránnyal nem is volt gond, inkább a részletek és a tárgyalás stílusa aggasztotta őket. Takács Péter egészségügyi államtitkár ugyanis korábban ismertette a törvény tartalmát, amihez a kamara véleményt is fűzött, ám végül a jogszabályba semmi sem került be abból, amiben megegyeztek.
Elmondta: a három nap alatt benyújtott, elfogadott és törvénybe iktatott javaslatból már aligha volt visszaút, tárgyalási lehetőséget nem kaptak. A kérésük, miszerint az orvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseiket, nem kötelező, csak egy ajánlat volt, hozzátette,
egyetlen kolléga ellen sem indult etikai eljárás.
A kérés oka az volt, hogy olyan nyomásgyakorlást helyezzenek a kormányra, amely nem veszélyeztetné a betegek biztonságát, mégis bizonyítja, hogy az orvostársadalom erős és egységes, ugyanakkor a kollégák létbiztonságát sem fenyegeti.
Etikai eljárást már nem folytathatna a kamara, a törvény szerint ugyanis ez átkerült az Egészségügyi Tudományos Tanács hatáskörébe. Ez egy magas színvonalú, kutatá-etikai ügyekben eljáró szervezet, így félő, hogy a panaszok mellett alapfeladatukra nem tudnak majd kellő hangsúlyt fektetni.
„Az igazi kockázat az, hogy innentől nem a szakma hozza az etikai szabályokat, hanem a belügyminiszter, és ez már akár a fegyelmezés eszköze is lehet”
— tette hozzá.
A háziorvosi praxisokról úgy nyilatkozott, ez egy olyan foglalkozás, ahol a munkához meg kell vásárolni a munkahelyet,
már most 660 betöltetlen praxis van.
A kamara ezért javasolná, az állam átlagáron alul vásárolja meg őket, így több mozgástere lenne az ellátásszervezésben és területileg is oszthatná a praxisokat.
Arra a kérdésre, hogy a kormánynak szándékában áll az embereket a magánegészségügy felé terelni, a MOK elnöke úgy fogalmazott:
„Az általános kormányzati attitűd az, hogy a kormány hátrébb lép az humán közfeladatoktól: a segíts magadon és akkor a kormány is megsegít a rendező elv.”
Kincses szerint a magánegészségügy és az állami ellátás harmóniáját kellene megteremteni, előbbi még nem érte el azt a szintet, hogy súlyos állapotokat és nagy traumatológiai eseteket tudja kezelni, de szerinte ez állami feladat.
Hangsúlyozta:
„El kellene kerülni, hogy pénzért életet és ne kényelmet vegyünk, hogy ne azért menjünk a magánellátásba, mert különben nem jutunk diagnózishoz, ami életet menthet.”
Elmondta, a mindenkori kormánnyal törekednek együttműködésre, folytatják a szakmai alapú érdekvédelmet. A kamarai tagság nem anyagi kérdés hanem önbecsülés kérdése, mert ez egy olyan hivatás, amelyik nagy hangsúlyt fektet az autonómiájára, szakmai tisztességére és akikkel nem lehet akármit megtenni – jelentette ki Kincses Gyula
(Forbes nyomán)
