Aggasztónak tartják a nők jogainak helyzetét Magyarországon.
Erős bírálatot fogalmazott meg Magyarországról február végi értékelésében az ENSZ CEDAW-bizottsága, miután a Beneda Attila családügyi helyettes államtitkár vezette húsztagú magyar küldöttség
mismásolással és semmitmondással próbálta meg elkerülni a valódi számadást
a nők elleni diszkrimináció felszámolása érdekében 1979-ben elfogadott nemzetközi egyezmény, a CEDAW (Convention on the Elimination of all Forms of Discrimination Against Women) bizottságának február 7-i meghallgatásán – számolt be róla Qubit.
Az egyezményt a világ 189 állama, köztük Magyarország is ratifikálta.
Mint írták, miután az egyezményben foglaltak betartását felügyelő bizottság egy nappal a magyarországi nőjogi civil szervezetek, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, valamint a Patent és a NANE képviselői után a magyar kormány hivatalos küldöttségét is meghallgatta, február 24-én hozott hivatalos határozatot, és a meghallgatások alapján leszűrt következtetéseit február 28-án hozta nyilvánosságra.
„A bizottság
rendkívül aggasztónak tartja
azokat a visszafejlődést eredményező tendenciákat, amelyek az állampártnak a társadalmi nemi szerepekről (vagyis a genderről) való érdemi megnyilvánulásait mind a politikai, mind az oktatási mind a társadalmi színtérről kizárni igyekszik és a nemek egyenlőségét kizárólag olyan, a család koncepcióján alapuló keretezésben tárgyalja, amelyben a nők szerepét elsősorban feleségként és anyaként értelmezi.
A bizottság aggódva figyeli a nők és férfiak szerepkörének és felelősségi területeinek egyre növekvő mértékben sztereotipikus megítélését mind a családban, mind a magyar társadalomban. Az is aggodalomra ad ilyen körülmények között okot, hogy az állami egyetemeken nem hozzáférhetők a gendertudományok kurzusai.
A bizottság felhívja a figyelmet, hogy a nemek közötti jogegyenlőség megvalósulása és a nők megerősítése az élet minden területén messze túlmutat a család keretein.
A bizottság aggodalommal figyeli a nők jogainak megnyirbálását
a politikai és a társadalmi életben egyaránt, ami aláássa a jogérvényesítést, a hatalmi ágak szétválasztását, az abortuszhoz való jogot, a kisebbségekhez tartozó nők diszkriminációval szembeni védelmét, a migrációs elveket, a menedékhez való jogot, ami a nemcsak a nők emberi jogainak érvényesülését veszélyezteti, hanem a jogállamiságot és az utóbbi években a nemi jogegyenlőség területén elért eredményeket is”
– olvasható az ENSZ CEDAW-bizottságának határozatában.
A lap arról is írt, hogy a meghallgatáson a bizottság elnöke, Ana Peláez Narváez többször is felszólította a magyar kormány képviseletében megjelent küldötteket és az őket vezető Benedát, hogy a mellébeszélés helyett arról adjanak számot, hogyan tartja be Magyarország a mintegy 40 éve elfogadott vállalásait.
Beneda Genfben többször is azt hangoztatta, hogy „a magyar kormány a női egyenjogúság kérdését nem tekinti önálló problémakörnek, hanem a család kontextusában szemléli azt”. Beneda úgy véli „a magyar kormány és a magyar társadalom értelmezésében” a női jogok elválaszthatatlanok a családtól és a nők családban elfoglalt szerepétől, és ha érik is hátrányok a nőket, azok abból a természetes körülményből fakadnak, hogy a nők a férfiakkal ellentétben képesek gyereket szülni.
A magyar küldöttség beszámolójából kiderült, hogy a magyar kormány azt tekinti a női egyenjogúság biztosítása terén a legfontosabb feladatának, hogy
a nők ne szüljenek kevesebbet, mint amennyi gyereket terveztek, csak azért, mert dolgoznak.
A nemi alapú és a családon belüli erőszak kérdéséről Beneda azt mondta: „Magyarországon nem fordulhat többé elő, hogy azért nem kap segítséget a családon belüli erőszak áldozata, mert nincs elegendő férőhely”.
Ezzel szemben a bizottság előtt ugyancsak megjelent nőjogi szervezetek képviselői a lapnak elmondták, hogy a hazai krízisambulanciákon biztosított 300 férőhely még viccnek is rossz, miután becslések szerint nagyjából 200 ezerre tehető azoknak a nőknek a száma, akik olyan családokban élnek, amelyekben erőszaknak vannak kitéve.
Az ENSZ-ben viszont mást értenek a nők elleni diszkrimináció felszámolásán. A magyar kormány szemlélete úgy tűnik, hogy nem győzhette meg a bizottságot, mert egy rendkívül terjedelmes ajánláslistában többek között arra szólította fel a magyar kormányt, hogy:
- biztosítsa a nők és a lányok emberi jogait a diverzitás, és ne a családi eszme jegyében,
- biztosítsa a jogállamiságot és a bíróságok függetlenségét,
- lépjen fel a genderről, vagyis a társadalmi nemi szerepekről szóló párbeszédet ellehetetlenítő közhangulat ellen,
- bővítse a nemek közti egyenlőséget mind a kormányban, mind az országgyűlésben, a politikai pártok vezetőinek körében, a vallási életben, a közszolgálati és a független média képviselőinek a körében,
- tegye elérhetővé a gendertudományi kurzusokat az állami egyetemeken,
- vonja be a rendeletalkotásba és a közéleti programok szervezésébe a civil szervezeteket, különös tekintettel a nőjogi szervezetekre,
- változtasson a kormány az Isztambuli Egyezmény ratifikálására irányuló ellenállásán,
- alkosson és tartasson be olyan törvényeket, amelyek garantálják a nők és lányok biztonságát,
- hozzon olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a nemi alapú és a családon belüli erőszak megjelenjen a hivatalos szervek (rendőrség, bíróság, családvédelmi intézmények) előtt,
- helyezze hatályon kívül a kötelező mediációs eljárást a gyermekelhelyezési és láthatási eljárásokban,
- alkosson jogszabályt, amely biztosítja, hogy a gyermekelhelyezési és láthatási bírósági eljárásokban vizsgálják a családon belüli erőszak történetét,
- a nemi alapú erőszak bármilyen esetét tárgyaló bírósági eljárásban részesítse előnyben a büntetőjogi pereket a mediációs eljárásokkal szemben,
- állítson fel egy – a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól és minden más meglévő kormányzati intézménytől – független kormányzati szervet, amely kizárólag a nők jogegyenlőségének megteremtéséért felel,
- emelje a közoktatási tantervekbe a nemi alapú egyenlőségről, a nemi alapú erőszak természetéről szóló tájékoztatást, valamint az életkornak megfelelő szexuális felvilágosítást,
- fogadjon el olyan akcióterveket, amelyek hozzásegítik a lányokat és a nőket a hagyományostól eltérő életutak, karrierek és tudományos pályák választásához,
- és fogadjon el olyan jogszabályt, amely biztosítja, hogy azonos munkáért azonos bérben részesülnek a nők és a férfiak.
A CEDAW-Bizottság Magyarországnak tett teljes, angol nyelvű javaslatlistája és értékelése ITT érhető el.
(Qubit.hu nyomán)
