Nem kevés pénz sorsa forog kockán.
Összeállított a kormány egy egészen nagyra törő energiaügyi tervet, amelyre uniós forrásokat remél, és ezt a tervet már tárgyalhatják is a hétfőn megnyitott, soproni kihelyezett kormányülésen.
A Telex értesülései szerint a kormány az uniós helyreállítási alapból igényelt pénzeket gyakorlatilag teljes egészében energiára akarja költeni. A Nemzeti Helyreállítási és Ellenálló-képességi Tervre keresztelt dokumentum ezért bőven tartalmaz energetikai beruházásokat, csak az a baj vele, hogy a magyar kormánynak és az Európai Uniónak más elképzelései vannak a témáról, köztük az orosz függőségről és a klímacélokról.
A terv költségvetése körülbelül 5500-6000 milliárd forint lenne, vagyis a tét hatalmas. Erről beszélhettek Sopronban.
A lap forrásaik szerint nagyjából 20 témakör köré lehet csoportosítani a projekteket. Ezek:
- Adria vezeték – a horvátországi Omisaljból érkező olajvezeték a hazai üzemanyag-ellátás biztosításához, az orosz olajról történő fokozatos leváláshoz szükséges beruházás.
- Digitális fejlesztések – olyan digitalizációról van itt szó, ami segít csökkenteni az energiafelhasználást, például okosmérőkkel.
- Dunai Finomító – a százhalombattai Mol-finomító technológiai átalakítására azért van szükség, hogy ne csak orosz olajból, hanem a tenger felől érkező olajból is nagy mennyiséget dolgozhasson fel.
- Elektromos buszok és trolibuszok beszerzése.
- Elektromos töltőhálózat fejlesztése.
- Energiaközösségek – ez a talán még kevésbé ismert fogalom, lokális közösségek keretein belül oldja meg az energiatermelés és fogyasztás optimalizálását, jellemzően zöld energiával.
- Gáztárolók – kapacitáscsökkentésről és ellátásbiztonsági beruházásokról egyaránt szólhat ez a programpont, mindenesetre itt is költene fejlesztésre is a kormány.
- Hálózatfejlesztés – az egész terv legfontosabb eleme a Telex szerint, villamos energia kapacitásfejlesztése és ellátásbiztonsági beruházások (felkészülés a nagyobb igényekre, több megújuló befogadása) szerepelnek ebben a pontban.
- Hidrogén – az EU imádja, ezért bekerültek a magyar tervbe is a zöld hidrogén előállításához szükséges fejlesztések (elektrolizátor telepítése, ipari technológiák bevezetése, hidrogénmeghajtású buszok és nehézgépjárművek megvásárlása).
- Hulladékhő hasznosítása.
- Hulladékokból villamos energia kinyerésre.
- Lakossági energiahatékonysági beruházások – széles projekt, de például épületenergetika, szigetelés, tudatosítás.
- Megújuló energia – fotovoltaikus, geotermikus, biometán alapú energiatermelés.
- Meteorológiai előrejelző modellek – azért kell fejleszteni ezen a területen, hogy jobban lehessen modellezni az időjárásfüggő áramtermelést és az energiafelhasználást.
- Nagynyomású földgázszállítás – korszerűsítések több irányba (horvát, szerb és román), ha van rá forrás, esetleg a szlovén irány kiépítése az észak-olasz LNG-terminálok elérésére.
- Szén-dioxid-megkötési technológiák – leválasztás, hasznosítás és tárolás.
- Távhőrendszerek – nem a legmodernebb technológia, de az egyéni rendszerekhez képest gazdaságosabb, segíthet csökkenteni a gázfogyasztást.
- Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései.
- Vízközművek – energiahatékonysági beruházásai szivárgási veszteség, hálózati vízveszteség, energiaigény csökkentése.
- Vízerőmű fejlesztése Szerbiában – egy konkrét, Szerbiában már működő vízerőmű kapacitásbővítése hazai áramellátási célból.
A tervet leginkább két miniszter állította össze: Lantos Csaba energiaügyi miniszter, akinek stábja az ötleteket összeszedte, illetve Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, akinek csapata mindezt uniós szemszögből vizsgálta.
(Telex nyomán)
