A magyar gyárak fognak felelni az EU piacaira kerülő akkukért.
Az érvényben lévő szabályok szerint a Magyarországon működő gyárak fognak majd felelni az EU piacaira kerülő akkumulátorok ártalmatlanításáért — hívta fel a figyelmet a Népszava.
Az EU-s szabályok értelmében így
az első forgalomba hozó felelőssége lesz az akkumulátor visszagyűjtése és feldolgozása.
Tehát ez a kötelezettség arra a vállalatra hárul, amelyik majd legyártja, és az EU területén működő autógyáraknak továbbítja az akkumulátorokat, vagy egyéb módokon értékesíti azokat.
A lap megjegyezte: a Magyarországon működő gyáraknál az első forgalomba hozó nem a dél-koreai Samsung vagy a kínai CATL anyacége, hanem a hazánkban létrehozott leánycég, amely az itteni gyárat üzemelteti.
A szabályozás arra kötelezi a gyártókat, hogy ingyenesen vegyék vissza az elektromos járművek elhasznált akkumulátorait, valamint hozzanak létre és finanszírozzanak könnyen elérhető gyűjtőpontokat.
Az elhasznált akkumulátorok feldolgozására a gyártók elméletileg más országot is kijelölhetnének, azonban a vállalatok kiugró ipari kapacitással fognak tevékenykedni Magyarországon, így nem valószínű, hogy máshol, ahol drágább a munkaerő és szigorúbbak a környezetvédelmi szabályok, új kapacitásokat építenek ki a hulladékkezelés miatt — mutatott rá Jávor Benedek volt EP-képviselő, az EP környezetvédelmi bizottságának volt alelnöke.
„Nincs olyan explicit (közvetlen) előírás, hogy a feldolgozást ugyanabban a tagállamban kell elvégezni, ahol az akkut gyártották, de tény, hogy azok a cégek, amelyek nálunk akkumulátort gyártanak, felelősek lesznek az akkumulátorok sorsáért, valamit kezdeniük kell velük, és logikus lépés lesz részükről, hogy a feldolgozó kapacitásokat adott esetben ne teljesen máshol hozzák létre, mint ahol a gyártóit”
— hangsúlyozta Jávor Benedek.
Dana Popp, az Európai Parlament környezetvédelmi ügyekben illetékes sajtóreferense a lapnak kifejtette: jogértelmezési kérdés, hogy a gyártóknak pontosan milyen formában kell eleget tenniük az egyes elemeiben várhatóan már az idei évben életbe lépő szabályozásnak. Hozzátette: megtehetik például önállóan, vagy más gyártókkal együttműködve egy gyártói felelősségvállalási szervezeten keresztül.
„Általános szabályként
a kötelezettségek arra a jogalanyra vonatkoznak, aki az elemeket először hozza forgalomba az EU piacán
(térítés ellenében vagy ingyenesen bocsátja rendelkezésre). Ezeknek a szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat a tagállami hatóságoknál minden olyan uniós országban, ahol az elemeket forgalomba hozzák”
— fogalmazott Dana Popp.
A kínai CATL vállalat környezetvédelmi engedélyezési eljárása keretében készült tanulmányban csupán annyi olvasható, hogy a gyártás során keletkezett selejt akkumulátorokat
a gyár telephelyén kell megsemmisíteni.
Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület önkormányzati képviselője azonban elmondta, ebben nincs szó arról, hogy az eladott, majd később elhasználódott akkumulátorokat ide kellene visszaszállítani és itt kell a belőlük kinyert anyagot újrahasznosítani.
Rendszeresen beszámolunk a debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatos fejleményekről. Pénteken megírtuk, hogy különös módon „lába kelt” a debreceni akkumulátorgyár vízigényéről szóló tanulmánynak, ugyanis mint kiderült, két nap után eltűnt a kormányhivatal oldaláról az a dokumentum, amelyben többek között arról írtak, hogy mintegy
60 ezer köbméter vizet is fogyasztana naponta a Debrecen környékére tervezett akkumulátorgyár.
(nepszava.hu nyomán)
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2023/02/01/megindult-a-domino-debrecen-utan-ujabb-varosban-tort-ki-balhe-az-akkumulatorgyar-miatt
