Rengeteg pénzt költenek erre a területre.
„Az eddiginél sokkal decentralizáltabb fejlesztéspolitika megvalósítása a cél az európai uniós források tervezésére és felhasználására a 2027-ig tartó időszakban„
— magyarázta a területfejlesztési miniszter kedden Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón.
Navracsics Tibor beszélt arról, hogy a területi operatív fejlesztési program új változata, a top plusz mintegy 2000 milliárd forint értékű támogatást biztosít, az összeg felére már az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások alatt kiírták a pályázatokat a nemzeti költségvetés terhére.
„Tavaly év végéig 756 milliárd forint felhasználására született támogató döntés, idén január végére 492 milliárd forintról a támogatói szerződéseket is megkötötték; 445 milliárd forintot előlegként fizettek ki”
— sorolta Navracsics.
Felidézte: a magyar kormány decemberben állapodott meg az Európai Bizottsággal a helyreállítási és újjáépítési alap mintegy 2500 milliárd forint értékű keretéről.
Ennek nagyjából a felét
nagy energetikai projektekre költik a bizottság elvárásai alapján,
amelynek révén — vélekedett Navracsics — „az orosz gázzal kapcsolatos függőségünket egy kicsit oldani tudjuk” és a megújuló energiák is nagyobb teret kapnak a magyar energiaellátásban.
„Ugyanez a forrás szolgál a lakossági energetikai korszerűsítések finanszírozására is”
— magyarázta a miniszter.
Jelezte: a 2500 milliárd forintos keret negyedét a digitális átátállást, a digitális infrastruktúra fejlesztését segítő projektekre fordítják.
Navracsics elmondása szerint, mintegy
14 ezer milliárd forintot jelent a kohéziós alapból
Magyarország által lehívható európai uniós forrás 2027 végéig. Ebből hozzávetőlegesen 4000 milliárd jut az agrár- és vidékfejlesztési projektekre, illetve mintegy 10 ezer milliárd a korábban is meglévő TOP programok új változataira, amelyek között „újdonság a digitális megújulás operatív program” mintegy 800 milliárd forintos kerettel.
„A jövő fejlesztéspolitikájában kiemelt jelentősége lesz a vármegyéknek”
— hangoztatta a miniszter.
Hozzáfűzte:
„Az a cél, hogy lehetőség szerint már a tervezést is decentralizálják, vagyis ne Budapestről, az országos intézmények határozzák meg a fejlesztési irányokat, hanem bevonják a területi szereplőket is„.
Kifejtette: a top plusz programokban még meg nem pályáztatott mintegy 1000 milliárd forint összegre várhatóan tavasszal írják ki a pályázatokat. Ehhez arra van szükség, hogy a területi integrált programokat áttervezzék a vármegyék, így az új felhívások révén
211 milliárd forintot biztosítanak a megyei fejlesztésekre, 473 milliárdot pedig a megyei jogú és a kiemelt városokra.
„A vármegyékre jutó pályázatok három téma köré csoportosulnak:
- az aktív turizmus fejlesztésére 63 milliárd,
- a köznevelési infrastruktúra fejlesztésére 82 milliárd,
- helyi humánfejlesztésekre pedig 66 milliárd forint összegű pályázati keretre lehet számítani”
— sorolta fel Navracsics.
Pál Attila (Fidesz-KDNP), a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke elmondta: a vármegyék az Európai Bizottsággal történt megállapodásig előzetes integrált fejlesztési programokat tudtak készíteni, most ezeket igazítják a megállapodásban foglaltakhoz. Márciusra kellene minden vármegyének elfogadnia az új programokat, majd egy újabb kormánydöntéssel indulhatnak a pályázati kiírások.
Pál elmondása szerint Zalában az elmúlt 5-7 évben
„ugrásszerű és látványos fejlődést„
hoztak a kormány által biztosított megelőlegezett források.
Pál közölte: a mostani hétéves időszakban 61 milliárd forint jut a zalai fejlesztésekre, 30 milliárdra már ki is írták a pályázatokat, amelyekből 20 milliárd forintra megkötötték a szerződéseket is.
„Négy zalai városra — Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Keszthelyre és Lentire — további 30 milliárd forint fejlesztési forrás jut, mindez pedig kiválóan illeszkedik a magyar falu program kistelepüléseket támogató pályázataihoz”
— magyarázta a vármegyei közgyűlés fideszes elnöke.
(MTI korrigálva)
