Döbbenetes információk kerültek ki.
A Telex információi szerint az állam átvenné az egyébként is szorult helyzetben lévő önkormányzatoktól a fürdők üzemeltetését, mindezt pedig azzal indokolják, hogy az önkormányzatoknak nincsen elég pénzük a fürdők energiaszámlájára.
Az állam kedvet kapott a fürdőkhöz is. Mint írták, Magyarország valóban fürdőnagyhatalom: a fővárosban a Gellért, a Lukács, a Széchenyi, a Rudas, vidéken pedig Hévíz, Gyula, Harkány, Zalakaros, Hajdúszoboszló, egyaránt jelentős települések.
Szintén nagy számban vannak közfürdőink, gyógyfürdőink, amelyek a hazai turizmusnak, főleg a gyengébb évszakokban, mind meghatározó szereplői. A fürdőkultúrán túl pedig sok egyéb ágazat képviselteti magát ezen a területen is: például szállodák, éttermek és egyéb szabadidős tevékenységek.
A vidéki fürdők azonban mára rendkívül szorult helyzetbe kerültek. A korábbi központi támogatásokból sok, eleve nehezen fenntartható fürdő is épült, az utóbbi években pedig a Covid-járvány is kedvezőtlenül hatott erre az ágazatra.
Mint írták, a budapesti, kiemelt turisztikai jelentőségű fürdők, részben a forint gyengülése miatt is, vonzóbbá váltak. Volt aki arról számolt be, hogy például a Széchenyiben még a központban dolgozó munkatársaknak is be kellett állnia segíteni, akkora volt az év végi forgalom.
A portál értesülései szerint a Nagy Márton nevével fémjelzett növekedési és versenyképességi kabinet most azt mérlegeli,
miként lehetne kisajátítani a nagyrészt önkormányzati tulajdonban levő fürdőket.
Felhívták rá a figyelmet, hogy egy munkaanyag ugyanis azt taglalja, hogy a Covid, majd az energiaválság nyomán olyan nehéz finanszírozási és működési problémák jelentkeztek a közfürdőknél és a gyógyfürdőknél, hogy
„érdemes lenne újragondolni a fürdők tulajdoni viszonyait”.
Vagyis ezek alapján, a jobb fürdőket most megkaparinthatná magának az állam. Ennek pedig több módja is lehet:
- kisajátítás,
- vétel,
- koncesszióba adás.
A lap információi szerint a kormány természetesen
a gazdaságosan működtethető, turisztikailag jelentős fürdőkre pályázik,
hiszen azokra érdemes lecsapni, amik viszont nem ilyenek, azok már maradhatnak az önkormányzatnál. Az ügyben kérdésekkel fordultak a Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz, de eddig nem kaptak válaszokat.
Azt viszont még a terv készítői maguk is tudják, hogy a nagy állami einstandnak lennének politikai és gazdasági kockázatai is. A lap úgy tudja, több törvényt kellene módosítani, az önkormányzatok kártérítési igénnyel léphetnének fel, a sajtó is kritikusan kezelné a kisajátítást, de a felmérést végzők szerint a munka megéri.
A lap értesülései szerint azonban közel sem biztos, hogy a tervhez megfelelő végrehajtási képesség is társulna. A fürdők tulajdonviszonyai ugyanis eléggé változatosak, keverednek az önkormányzati, az önkormányzati céges, az egyházi és a magáncéges tulajdonosok.
A lapnak jogász forrásuk elmondta, a hagyományos államosítás bizonyos esetekben egyszerűbb, például akkor, ha egy közszolgáltatáshoz (oktatás) kapcsolódik egy vagyonelem (iskola). Amikor az állam átvállalja a közoktatást mint feladatot, övé lehet az iskola is. Azonban a fürdők üzleti vagyont képeznek, az ilyet pedig egy magáncégtől, de még egy önkormányzati cégtől is nehezebb kisajátítani, ez csak kártalanítással végezhető el.
Ezen felül egy elhúzódó vita rontja a fürdő turisztikai pozícióját, bizonytalanságot okoz, nehezebb lehet az amúgy is munkaerő-hiánnyal küzdő ágazatban megtartani a tapasztalt munkaerőt.
Ezért – mint írták –
az állam először az önkormányzati tulajdonban álló fürdőket célozza meg.
Amelyik magán- vagy egyházi tulajdonban van, azt egyelőre „békén hagyják”. Tehát például a Mészáros Lőrinc által ellenőrzött Hunguest Hotel fellélegezhet, az egerszalóki létesítményének államosítása nincs napirenden.
A lap néhány forrása pedig kifejezetten arról beszélt, hogy a szállodaiparban aktívan ténykedő fideszes vállalkozók úgy érezték, hogy nekik gondot okoz, ha egy ellentétes oldalú önkormányzatnak tulajdona van a szálloda melletti fürdőben.
A programban közvetlenül
kb. 90 fürdőt céloztak meg.
Egyébként több mint 400 fürdő van az országban, de ebből csak 35-nek van érdemi turisztikai jelentősége. Hangsúlyozták: merőben extrém ötletnek tűnik, hogy az állam azt is tervezi, hogy az önkormányzatoktól kisajátítana bizonyos fürdőket,
majd azokat aztán koncesszióba adja magánüzemeltetőknek.
A lap kérte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium válaszait is az ügyben, de eddig még nem válaszoltak.
(telex.hu nyomán)
