Mint mondta, most apokaliptikus hullámokon hánykolódik Magyarország.
A rekordmagas inflációról, Magyarország helyzetéről a világválság közepén és az idei várható kilátásokról volt szó a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor csütörtöki adásában — közölte az MTI.
A műsor vendége György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos volt.
A hirado.hu összegzése szerint a kormánybiztos elmondta: már két éve lehetett látni az emelkedő tendenciát. Hozzátette: a világjárvány idején a globális ellátási láncok megszakadása indította el a folyamatot.
A Makronóm Intézet felméréseire hivatkozva a kormánybiztos azt mondta: a járvány alatt a tengeri szállítások költsége a többszörösére drágult.
Mint mondta, ez 3,5-4 százalékponttal emeli a magyarországi inflációt, míg a multik 2021-ben 70 százalékkal növelték a profitrátájukat.
Megjegyezte: ez a nyereség abból keletkezett, hogy a járvány miatti korlátozó intézkedések feloldásával az „emberek annyira meg akarták élni a szabadságukat”, hogy a globális szereplők akármennyit elkérhettek érte. Az árakat az orosz-ukrán háború és az abból kialakult energiaválság is felfelé hajtotta — tette hozzá.
A kormánybiztos kifejtette:
a Magyarországon is harminc éve nem látott inflációt más tényezők is fűtik.
Elmondta: a gazdasági elemzésekből egyértelműen látszik, hogy az ukrajnai háborúhoz legközelebb lévő országokban nagyobb a drágulás. A legnagyobb infláció a balti országokban van, utána Csehország és Magyarország következik. Magyarországon meghatározó tényező volt az aszály is, az ország termőterületének kétharmadát érintette a rekordszárazság, ami egyetlen másik európai országban nem volt ekkora mértékű.
A hazai árudrágulás mögött a kormánybiztos az „agresszív árazás” jelenségét is megnevezte. Szerinte ugyanazokat az élelmiszereket és termékeket a gyártók és kereskedők drágábban adják el Magyarországon, mint Szlovákiában vagy akár Németországban. A túlárazás jelensége a magyar állami szervek figyelmét is felkeltette, ezért
a Gazdasági Versenyhivatal már vizsgálatot indított.
György László azt mondta: az Orbán-kormány 2022-ben a költségvetés ötödéig támogatta a magyar családokat és a nyugdíjasokat.
Az idei év kilátásairól azt mondta: a Makronóm előrejelzése azt valószínűsíti, hogy a második negyedévben tetőzhet az infláció, az év végére pedig egyszámjegyűre zsugorodhat.
„Mivel a globális ellátási láncokra nehezedő nyomás visszaállt a koronavírus előtti szintre, a gázpiacok árazása is visszatért a háború előtti mértékre, valamint a kormány az agresszív árazás ellen is fellép, az összes tényezőt számításba véve reális lehet az infláció jelentős csökkenése”
— magyarázta a kormánybiztos.
Az árstopokról elmondta: szerinte a huszadik században már többször alkalmazott eszközökről van szó. Hozzátette: a kormány azért vezette be az árstopok rendszerét, hogy az alacsony keresetűeket támogassa.
Úgy fogalmazott:
„most apokaliptikus hullámokon hánykolódik Magyarország”.
Elmondta: a háború, az Egyesült Államok előretörése Európával szemben, Kína és a nyugat ellentéte és az ukrajnai háború mind olyan tényezők, amelyek miatt a kormánynak hozzá kell nyúlnia a költségvetéshez, hogy biztosítsa a gazdasági szereplők bizalmát.
A kormánybiztos szerint az idei költségvetést érintő legfontosabb változtatás, hogy a kormány ragaszkodik a 4 százalék alatti hiány megtartásához.
Emlékeztetett: a koronavírus-világjárvány alatt is sikerült növelni a külföldi tőke beáramlását, tavaly pedig
rekordot döntött a beruházások értéke, miközben regionálisan minden szereplőnél csökkenés volt látható.
(MTI)
