Figyelmeztették a magyar kormányfőt.
David Pressman budapesti amerikai nagykövet beszédet mondott a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban pénteken abból az alkalomból, hogy az Egyesült Államok 45 évvel ezelőtt adta vissza Magyarországnak a Szent Koronát — számolt be róla a hvg.hu.
Az amerikai nagykövet ünnepi beszéde során kitért Ukrajnára, Putyinra, valamint az amerikai-magyar kapcsolatokra is.
„Ma este azért gyűltünk össze, hogy megemlékezzünk a Magyar Szent Korona visszaszolgáltatásának 45. évfordulójáról. Ez egy lenyűgöző és fontos darabja az Egyesült Államok és Magyarország közös történelmének”
— kezdte beszédét David Pressman, majd felidézte, hogy 1945 után nem sokkal Magyarország a vasfüggöny mögött találta magát, és évtizedekig tartó szörnyű elnyomást kellett elviselnie a Szovjetunió alatt.
„A magyar nép nem ezt kérte. Nem örült neki, de akkoriban nem tudta megakadályozni. Amit megtehettek, amire a magyar hadsereg néhány bátor tagja úgy döntött, hogy megteszi, az az volt, hogy vállalja azt a rendkívüli kockázatot, hogy legértékesebb műkincseiket az Egyesült Államok kezébe adja. Ugyanannak az országnak, amellyel Magyarország nemrég még háborúban állt”
— mondta a nagykövet, aki szerint ugyan az amerikai és a magyar kormány akkoriban összeütközésbe kerültek egymással, a magyar nép barátot látott az Egyesült Államokban.
„Olyan népet láttak, amelyre rábízhatják egyik legfontosabb, legjelentősebb kincsüket. És az Egyesült Államok valóban megvédte a magyar Szent Koronát. Sőt, olyannyira komolyan vettük ezt a felelősséget, hogy Fort Knox híres páncéltermében helyeztük el. Ez a létesítmény olyan híresen biztonságos, hogy Fort Knox a köznyelvünk részévé vált, amikor biztonságos helyekről beszélünk”
— mondta a diplomata.
„Az Egyesült Államok vállalta, hogy megvédi a koronát, amíg egy napon vissza nem adhatjuk a magyar népnek.
Nem a magyar kormánynak. Természetesen nem a Szovjetuniónak. Nem egy báb-rezsimnek. A magyar népnek”
— fogalmazott.
„Természetesen akkoriban Magyarország még mindig a Szovjetunió uralma alatt állt. Az amerikai kormányzat egyes tagjai úgy vélték, hogy a koronát addig nem szabad visszaadni, amíg a szovjet elnyomás béklyóit nem dobják le teljesen és véglegesen. De Carter elnök, Cyrus Vance külügyminiszter és más tanácsadók, köztük egy Joe Biden nevű ifjú szenátor, másként gondolták. Nem a koronát adtuk vissza a magyar kormánynak – egy olyan kormánynak, amely akkoriban nem mindig a népe érdekeit nézte -,
hanem a koronát adtuk vissza a népnek”
— mondta a nagykövet, hozzátéve, azt akarták adni a magyar embereknek, amit a korona jelentett: a reményt.
„A reményt, hogy visszatérhetünk a szovjet elnyomók és csatlósaik uralma előtti élethez. Mert az emberek a legfontosabbak. Kormányok jönnek és mennek. A politikai szelek változnak. A megválasztott vezetők eltöltik idejüket a színpadon, mielőtt a történelem sodrába süllyednének”
— mondta.
„Bár Magyarország kormánya még nem volt szabad a kommunista uralomtól,
a magyar emberek egyértelműen vágytak a szabadságra.
Az Egyesült Államok nem tudott jobb szimbólumot kitalálni a magyar nép mozgósítására és elismerésére, mint a szent korona visszaadása”
— mondta.
„Több mint egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy Magyarország végre elszakadjon a Szovjetunió uralmától, de végül is
elkerülhetetlen volt, hogy egy ilyen rendszer megbukjon.
Megbukott, és mindig is meg fog bukni, mert nem az emberek érdekeit szolgálja, hanem csak a hatalom kevesek kezében való megszilárdítására törekszik. Arra törekszik, hogy rákényszerítsen egy életmódot egy olyan népre, amely csak arra vágyik, hogy szabad legyen”
— fogalmazott.
Hangsúlyozta: a tekintélyelvűség zsarnoksága elleni globális küzdelem folyamatos és sürgős. Elég csak Putyinnak a szomszédban tomboló, demokratikus Ukrajna elleni háborújára tekinteni — mutatott rá.
„Az Egyesült Államok megtisztelve érzi magát, hogy ott volt a koronáért. Megtiszteltetés, hogy ott volt a bíborosért. Megtiszteltetés számunkra, hogy ma itt lehetünk Magyarországért. Ezt teszik a barátok.
Ezzel szemben Vlagyimir Putyin egy olyan korból maradt meg, amelyen a világ nagy része megpróbált túllépni.
Ő egy kis ember, aki csak félelemmel és megfélemlítéssel tud vezetni.
Azt hitte, hogy az ukrán nép ismét meghajol egy szovjet típusú uralkodó előtt, de tévedett. Az ukránok, akárcsak évtizedekkel korábban a magyarok, már meghozták döntésüket. Már meghatározták az útjukat, és ez nem tartalmazta a visszatérést egy olyan elromlott, visszaélő rendszerhez, amely oly sokáig cserbenhagyta őket”
— mondta beszédében a nagykövet.
„Az Egyesült Államok és Magyarország hosszú évek óta barátok és szövetségesek. Sötét időkben is ott voltunk egymás mellett. És bár időnként lehet, hogy zord tengeren kell hajózni – és a jelenlegi tengerek veszélyesen zordnak tűnnek -, biztos vagyok benne, hogy ha megpróbáljuk, együtt át tudunk hajózni rajtuk.
Carter elnökhöz, Cyrus Vance volt külügyminiszterhez és egy Joe Biden nevű fiatal szenátorhoz hasonlóan én is Magyarországra és ennek a nagyszerű országnak az embereire fogadok”
— zárta beszédét David Pressman.
A lap megjegyezte, a nagykövet beszéde azért is figyelemreméltó, mert épp most jelent meg egy írás arról, hogy Orbán Viktor zárt körben arról beszélt tavaly év végén, hogy Amerika „új hidegháborúba akarja belevinni a világot”, és „megint tömbösödne a világ”, de „ebből Magyarországnak ki kell maradnia, ha nem akar a nyugati világ perifériájára szorulni”.
(hvg.hu)
Kapcsolódó:
Orbán embere bejelentette, mire készül a miniszterelnök 10 év múlva
