Rossz tétekkel játszottak.
Nehezen tervezhetőkké váltak a gazdasági folyamatok, a kitűzött irányt pedig bármikor befolyásolhatják váratlan külső körülmények, politikai kényszerből vagy önkényből hozott döntések — mondta többek között Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Népszavának adott interjújában, aki úgy látja, „az Orbán-kormány kanyarban előzött, csak hát kamionsor jött szembe”.
Oszkó Péter hangsúlyozta: rendkívül nehéz év vár ránk, amelyben a kormányzatnak minden eszközt arra kellene fordítania, hogy mérsékelje a veszteségeket, és segítse a társadalmat a túlélésben. Az orosz-ukrán háború pedig szerinte akkor fog véget érni, ha már mindenki kivérzett.
„Tipikus, hogy egy autoriter hatalom végső esetben külső konfliktusokat generál fennmaradása érdekében. Oroszország már jó ideje ezt az utat járja, amely most nagyon kemény háborúba torkollt”
— mondta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, hozzátéve, egy háború sosem véletlenül, előreláthatatlan módon tör ki, hanem olyan társadalmi feszültségek eredménye, amelyeknek nagyon komoly gazdasági háttere van.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyiben hasonló a jelenlegi helyzet a 2008-as válsággal, vagy a koronavírus-járvánnyal, kifejtette:
„A hátterében egy folyamatos növekedési és életminőségi problémákkal, belső feszültségekkel, óriási vagyoni különbségekkel küszködő társadalom konfliktusai állnak.
A Covid bonyolultabb eset. Természeti, egészségügyi irányból érkezik, de szintén megvannak a gazdasági paraméterei. Hiszen egy végtelenül nyitott világban tudott kialakulni, ahol a természeti folyamatokra nem jut kellő figyelem, a gazdasági-kereskedelmi szempontok szinte mindent felülírnak.”
A lap kérdésére, hogy mennyit változtatna a gazdasági helyzeten, ha két hét múlva véget érne a háború, és ebben az esetben Putyin pozíciója meggyengülne-e, úgy fogalmazott: ezt még hipotetikus szinten is nehezen tudja elképzelni.
„Úgy látom, ez a háború akkor ér véget, amikor mindenki kivérzett. Feltehető, hogy Oroszországban előbb fogynak el a tartalékok, mint a nyugati világban. De nagy kérdés, milyen erők kerülnek majd hatalomra.
Elméletileg persze nyilván pozitívan hatna a gazdaságra egy orosz liberalizáció. Az egész világon. Mert ez azt jelentené, hogy Oroszország együttműködéseket keres, és igyekszik újra megbízható gazdasági partnerré válni. Nem fog gyorsan menni, de egy ilyen irányú folyamat világszerte komoly növekedési lehetőséget jelentene”
— fejtette ki Oszkó Péter.
A magyarországi viszonyokat tekintve úgy fogalmazott:
„Úgy tűnik, a hazai gazdaságpolitika sok rossz téttel játszott az elmúlt időszakban.
Nem ismerjük a pontos részleteket, de feltételezhető, hogy az energiabeszerzés területén is, mert a beszerzési lépéseket az árazás csúcsán tette meg. Így aztán hiába mentek le az árak, nem tudunk mit kezdeni vele, mert a tározókat a sokszorosukon töltöttük fel.
A sajátos geopolitikai helyzetben a hazai kurzus sikertelen hintapolitikát folytatott,
a költségvetési politikában, az energiabeszerzésben, a pénzosztogatásban tévesen ítélte meg a folyamatokat, aminek most isszuk a levét.”
Kiemelte: az, hogy egy adott árazás szintjén óriásbeszerzéseket indít el a kormány, nyilván egy tét, hiszen abban a pillanatban nem lehetett tudni, emelkedni fog-e tovább az energiaár, vagy csökken. Ma már tudjuk, hogy augusztusban volt a csúcson, így jobban jártunk volna, ha az őszi időszakban intézzük a beszerzéseket.
Orbán Viktor kormányának úgynevezett „keleti nyitás” stratégiájával kapcsolatban elmondta, mindenképpen racionális törekvés, hogy Magyarország gazdasági szempontból ne egyetlen exportpiacnak legyen kiszolgáltatva, ugyanakkor egyértelmű, hogy
hatalompolitikai, ideológiai, szövetségesi szinten Magyarország az Európai Unióhoz tartozik.
„Ám a kormány politikájában ennek szinte pont az ellenkezőjét láthatjuk”
— jegyezte meg.
Mint mondta, gazdasági nyitásra nincs igazán komoly próbálkozás, ehelyett politikai szövetségkeresés zajlik keleti irányba,
ami teljes tévút.
„Már csak azért is, mert hiába gondoljuk azt, hogy most az ázsiai gazdasági és erőközpontok, mindenekelőtt Oroszország igyekszik visszabillenteni maga felé az egyensúlyt, ennek éppen az ellenkezője történik”
— mondta Oszkó Péter, aki szerint Vlagyimir Putyin azt éri el politikájával, hogy Amerika visszakerül a domináns hatalmi pozícióba.
Hozzátette: ekkora mellélövést régen láttunk a világtörténelemben.
Az Orbán-kormány kommunikációjával kapcsolatban elmondta, „ez arra épül, hogy minden pozitív esemény a kormány eredménye, akkor is, ha a gazdasági-technológiai fejlődés az uniós támogatásoknak vagy alacsony kamatszintnek köszönhető, míg a negatívumok külső körülményekhez, beavatkozásokhoz köthetők – migrációhoz, Soroshoz, Brüsszelhez, szankciókhoz”.
„Az elmúlt tizenkét évből tíz kedvező feltételek között zajlott. És mikor ömlik a pénz mindenhonnan, viszonylag kis hozzáadott értékkel is jó eredményeket lehet felmutatni. Csak aztán jött a Covid, amikor a pénz ugyan még nem fogyott el, de az életkörülmények jelentősen romlottak. Utána meg elindult az infláció, aminek következtében a háború nélkül is óriási nyomás alá került egy csomó gazdaság”
— tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy milyen évre számíthatunk, úgy válaszolt: fogyni fognak a tartalékok, beszűkül a mozgástér a megélhetési stratégiákban, a munkalehetőségben, fogyasztásban. Az egyéni sorsok, nagyobb szervezetek, vállalkozások, intézmények és az ország szintjén egyaránt.
„Nehéz időszak lesz, és nemigen látszanak alternatívák.
Az infláció miatt most nincs lehetőség költségvetési lazításokra. Egy ilyen helyzetben a kormánynak elemi felelőssége mérlegelni, hol várhatók pótolhatatlan veszteségek, hol merülnek ki annyira a tartalékok, legyen szó társadalmi rétegekről, vállalkozásokról, intézményekről, hogy elengedhetetlen az állami segítség.”
Az Oszkó Péterrel készült teljes interjú ITT olvasható.
