Ezt mindenki érezni fogja.
Csütörtök este hirdette ki a kormány rendeleti úton a 2023-as költségvetés módosítását. A Népszava összeállításából az derül ki, hogy az eddig tervezett öt százalékkal szemben a várható 15 (elemzők szerint inkább 20) százalékos inflációnak, és a rendeleti különadóknak köszönhetően,
az állam bevételei mintegy 5300 milliárd forinttal emelkednek az eredetileg tervezetnél, ami 17 százalékos növekedés.
A kiadások ennél gyorsabb ütemben, 19 százalékkal és 6300 milliárd forinttal nőnek, így a kormány 44 százalékkal emelte meg a várható hiány mértékét, amely így 3400 milliárd forint lesz, ez pedig 1048 milliárdos növekedés.
A lap szerint a rendeleti költségvetés módosításának hátterében főként az energiatámogatások állnak. Júliusban még úgy számoltak, hogy 670 milliárd forinttal megússzák az energiatámogatást, ám az új rendeletben
már 2610 milliárd forinttal kalkulálnak.
A módosítások másik lényeges eleme az államadósság finanszírozása: a július óta megemelkedett kamatkörnyezet és gyenge forint miatt kamatkiadásokra 430 milliárddal többet, 2541 milliárd forintot akar elkölteni az Orbán-kormány. Az államadóssággal kapcsolatos kiadások kiugróan emelkedtek az elmúlt években: 2020-ban még „csak” 1270 milliárdot költött erre a kabinet.
A rendeleti költségvetés harmadik eleme a minisztériumi struktúra-változások átvezetése.
A költségvetés nagy vesztesei pedig a humán kiadások:
- az egészségbiztosítási alap kiadásai a korábbi tervekhez képest mindössze 2,9 százalékkal nőnek, ami a 10-15 százalékos reálértékcsökkenést jelent a 15-20 százalékos inflációt figyelembe véve.
- Hasonló a helyzet az oktatási kiadásoknál, amelyek egy forinttal sem nőnek,
- és a rendőröknek sem jut több pénz.
- A foglalkoztatási alap kiadásai 2,1 százalékkal nőnek, így itt is legalább 10 százalékkal csökkennek a kiadások reálértékei.
Egyelőre rejtély, hogy a kormány miként tervezi ezeket az összegeket megspórolni, de annyi már most kiderül, hogy
óriási megszorításokat hoz az új rendeleti költségvetés.
A lap szerint egy parlamenti vitában ezek a tervek azonnal elhasaltak volna, a kormány vélhetően ezért választotta a rendeleti úton való módosítást, hogy ezzel ne adjon teret a vita lehetőségének. A kormányzat mozgástere ebben a helyzetben pedig szűkös: az „intézkedéseket” az ápolók, a tanárok, a szociális ellátások, valamint az iskolai és az egészségügyi ellátások sínylették meg leginkább.
A lap hangsúlyozta, mindez elkerülhető lett volna, ha kormány az elmúlt években felelősen gazdálkodik, és nem szór el több ezer, (becslések szerint 4-5 ezer) milliárd forintot a klientúra támogatására, majd további 2000 milliárdot a választások előtt.
Szintén jelentősen nőnek az állami cégekre fordított támogatások:
99 milliárdról, 474 milliárdra.
Ugyan jól látható és érzékelhető, hogy az oktatási, egészségügyi kiadások rendkívüli mértékben zuhannak, addig a kormány továbbra is bőséggel költ saját kedvelt területeire: 183 milliárd forint megy úgynevezett „vasútfejlesztésekre”.
A júliusi büdzséből az is kiderül, hogy ennek a pénznek a döntő része a kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasút kiadásait fedezi, ahol a kivitelező konzorcium magyar tagja Mészáros Lőrinc.
2023-ban további 12 milliárdot igényel a Liget-projekt,
a kormányzati kommunikációra 39 milliárdot, „turisztikai-fejlesztésekre” pedig 67 milliárd forintot különítettek el.
