Jön a katasztrófa.
A Magyar Nemzeti Bank közölte friss inflációs jelentését, melyben arról írtak, hogy még a leginkább optimista forgatókönyvek szerint is erőteljesebb drágulás jön 2023-ban éves szinten, mint amilyen idén volt, az élelmiszerárak pedig 2022-höz képest is drámaian elszállnak.
Ezen túl pedig jelezték azt is, hogy a magyar élelmiszeriparban a jegybank szerint olyan nagyok a bajok, hogy az sem fogná már vissza a drágulást, ha az energiaköltségek nem emelkednének tovább.
Az MNB friss jelentésében úgy számol, hogy a 20 százalékot is közelítheti jövőre az infláció, ami éves átlagban értendő. A legkedvezőbb esetben az év végére annyira csökken majd az áremelkedés üteme, hogy a teljes 2023-as évi átlagot lehúzza 15 százalékra.
Az jelentés legdrámaibb adata pedig egyértelműen az, hogy
jövőre átlagosan 42 százalékkal lesznek drágábbak az ételek, mint az idei évben.
A HVG arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az adat annyira sokkoló, hogy emellett már fel sem tűnik az, hogy az energia 39, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal lehetnek magasabbak 2023-ban a jelenleginél.
Érdemes megjegyezni, hogy mióta a KSH 1985-ben elkezdte vezetni az inflációt,
ekkora élelmiszer-drágulást még soha nem mértek,
1990-ben is „csak” 35,2, 1995-ben 31,1 százalékos volt az éves adat.
Az MNB szerint a télen még a mostani, 22,5 százalékosnál is nagyobb lehet az infláció, aminek fő oka szerintük az, hogy a termelői árak tovább nőnek. A lap rámutatott, sok országban már most csökkenni kezdett az infláció, többnyire azért, mert az energiaárak világszinten már nem emelkednek a korábbi ütemben.
Magyarországon ez a hatás most még nem nagyon mutatkozik meg,
a rezsicsökkentés csökkentése miatt még jövő szeptemberig minden hónapban 2,5–3 százalékponttal magasabb lehet a mutató, az üzemanyagárak idei emelése pedig 1,5–2 százalékponttal növeli meg az inflációt.
Az MNB arról is írt, hogy a nyár óta tapasztalt drágulás több mint felét az élelmiszerárak elszállása indokolja, ezt viszont szerintük a globális folyamatok mellett
a magyar élelmiszeripar hatékonysági és termelékenységi problémái okozták.
2023-ban pedig várhatóan tovább emelkedik néhány különadó, valamint a dohány jövedéki adója is, amely szintén emelni fogja az inflációt. Azt ugyanakkor az MNB is elismeri, hogy a népegészségügyi termékadó júliusi emelése is begyűrűzött az inflációba, pedig a kormány korábban azt ígérte, az extra adókat nem hárítják át a cégek a fogyasztóra. Ám áthárították.
A jegybank szerint a magas infláció következménye lesz az is, hogy az emberek kevesebb pénzt tudnak félrerakni, a cégek pedig kevesebbet fordítanak a beruházásaikra. Hozzátették: még az állami beruházások is csökkenni fognak.
