Nem tetszik neki a kritika.
Az EU-ban az orosz agresszió miatt kirobbant ukrajnai háború kapcsán „két markáns álláspont van: a valóságtagadó háborúpárti és a békepárti, amely a valóság tényeiből indul ki” — állította az állandóan minden és mindenki ellen háborúzó magyar kormánypárt brüsszeli szószólója, Deutsch Tamás Strasbourgban az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Az EP-képviselő szerint a „háborúpárti álláspont” minden erőfeszítést szükségesnek tart az EU részéről, amely szerinte a háborús feszültségek fokozódásához vezethet, míg a „békepárti álláspont” abból indul ki, hogy az EU-nak stratégiai érdeke, hogy mielőbb béke legyen a szomszédságában, „mert minél később lesz, annál nagyobb árat kell majd érte fizetni„.
Deutsch Tamás úgy véli, „a valóságtagadó álláspont„, hogy nincs jobb eszköz, mint a szankciók, annak ellenére, hogy szerinte azok nem járultak hozzá a háború végéhez, Oroszország gazdasága nem roppant meg, „és nem teljesült az az ígéret sem, hogy csupán minimális gazdasági nehézségeket fognak okozni a tagállamoknak„.
Mindezt annak ellenére mondta, hogy
a magyar kormányzat az eddigi összes EU-s szankciót támogatta.
Deutsch azt állítja: a szankciók nem működnek. A tényekről több cikkben is beszámoltunk.
A politikus szerint a valóságon alapuló álláspont, hogy a háború önmagában is rendkívül súlyos következményekkel járt Európára nézve, és az uniós büntetőintézkedések, különösen az energetikai szankciók,
ezt csak súlyosbították.
Megemlítette, hogy a harmadik negyedévben már nyolc európai tagállamban esett vissza a GDP az előző negyedévhez képest, és 14 országban esett vissza az ipari termelés szeptemberben — bár nem bizonyította, hogy mindez a szankciók miatt van.
A német kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint a német ipari szereplők 8 százaléka tervezi Európán kívülre áthelyezni a termelést az elviselhetetlenül magas energiaárak miatt.
A The Economist című brit gazdaság hetilapra hivatkozva leszögezte: az energiaválság nem múlt el, hiszen a gázár még mindig hatszorosa a hosszú távú átlagnak.
Felidézte: Ursula von der Leyen egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy jövőre akár 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal is számolhat az európai közösség.
„Azt látjuk tehát, hogy már nem csak az okoz súlyos gondot, hogy az egekben vannak az árak, hanem az is kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán gáz jövőre”
— fogalmazott Deutsch.
A képviselő úgy vélekedett, hogy az EP baloldali többsége „szektás álláspontot képvisel: mindent imádnak, ami Brüsszel, de a tagállamokról gyűlölet hangján beszélnek, gyökeresen át akarják alakítani az EU intézményeit,
fel akarják számolni a nemzetállami szuverenitást,
és minden lényeges kérdést egy birodalmi központban, Brüsszelben akarnak kezelni.”
„Ez például az egyhangú döntéshozatal elleni indulataikban nyilvánul meg” — forrongott magában.
Deutsch Tamás azt mondta,
„abszurd kettős mércéről” van szó,
amikor az európai baloldali politikusok azon „siránkoznak„, hogy Magyarország a konszenzussal eldöntendő kérdésekben más nézőpontot vall, de elsiklanak afölött, hogy két uniós tagállam előzetes ígéreteit megszegve megvétózta Bulgária és Románia schengeni csatlakozását. Persze, arra nem tértek ki, hogy mindez a tagállamok magas korrupciós rátája miatt van.
„Itt nem vétóval való fenyegetésről van szó, amire a baloldal szívesen hivatkozik, hanem két
magát felsőbbrendűnek gondoló nyugati tagállam
konkrét méltatlan vétójáról”
— jelentette ki Deutsch.
Magyarország és az Európai Bizottság megállapodásával kapcsolatban kijelentette: „{A}z értelmes párbeszédnek értelmes megoldás lett az eredménye„. A globális minimumadó kérdésében konkrét garanciákat kapott a magyar kormány, így a versenyképességet nem fenyegeti tovább veszély — fűzte hozzá.
Az Ukrajnának nyújtandó, uniós hitelfelvétellel járó támogatással kapcsolatban kijelentette: az EU-s döntéshozatalnak az is része, hogy egy tagállam az egység kedvéért képes saját nemzeti álláspontján felülemelkedni — mondta bölcselkedően.
Az EP-t érintő korrupciós botrányra reagálva azt mondta: „a brüsszeli korrupció rendszere lelepleződött„, harmadik országbeli szereplők hatalmas összegekért vásárolnak politikai befolyást.
„Ez hasonló ahhoz, hogy a magyar ellenzék — a dollárbaloldal — titokban 3 milliárd forintnyi kampánypénzt kapott az Egyesült Állaokból”
— vélekedett az EP-képviselő.
(MTI korrigálva)