Felebaráti szeretet.
Az egyházak véleményét is figyelembe vette a kormány a szociális törvény módosításakor, mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Katolikus Rádióban.
„Nemcsak nekünk, katolikusoknak volt ez a véleményünk, ami végül is bekerült a törvénytervezetbe, hanem más keresztény felekezeteknek, gondolok itt a reformátusokra, evangélikusokra, azonos véleményt képviseltünk, együttesen képviseltük.”
— mondta.
A javaslat felelősségi sorrendet határoz meg abban, hogy kinek a dolga a szociális biztonság megteremtése. Az eredeti terv szerint első helyen állt az egyén, utána jöttek a hozzátartozók, majd az önkormányzatok, a karitatív szervezetek, és végül az állam.
Az átírt módosítóban az egyén, a hozzátartozók és az önkormányzat után már nem a karitatív szervezetek következnek, hanem rögtön az állam. Ezután írták bele egy újabb pontba, hogy az állam és az önkormányzatok együttműködnek egyházi és civil szervezetekkel.
A püspöki kar elnöke, anélkül, hogy kimondta volna a nevét, üzent Székely János szombathelyi megyéspüspöknek is, aki november 4-i posztjában
kritizálta a törvényt.
Mivel a püspöki konferencia már az előkészítés során véleményezhette a törvényt, „és sikerült is megállapodásra jutni”, Veres nem értette, hogy „az egyik püspökatya nyílt levelet fogalmazott meg akkor, amikor már a megegyezés megtörtént”.
Székely arról írt, hogy a szociális biztonság kérdését csak „nagy körültekintéssel” szabad az államnál alsóbb szintekre bízni, hiába ért egyet az alapelvvel. Szerinte az egyén sokszor „mentális helyzete, krízisállapot, szegénység vagy iskolázatlanság miatt” képtelen megoldani a problémáit, a rokonoknak óriási anyagi nehézséget jelent otthon ápolni valakit, az önkormányzatok pedig csak annyira vonhatók be, amennyire részesülnek a befizetett adókból.
A megyéspüspök kérte, hogy fogalmazzák bele a törvénybe, milyen feltételeket biztosít az állam, és egyeztessenek a szociális szakemberekkel, karitatív szervezetekkel.
(via 444.hu)
