Keményen arcba tolja a fideszes propagandát.
„Magyarországon nem fordulhat elő, hogy a családok nem tudnak fűteni, ahogy nem fordulhat elő az sem, hogy a gazdaság nem rendelkezik a szükséges energiával, és ezért veszélybe kerülne az ipar teljesítménye” — állította Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének csütörtöki konferenciáján, Budapesten.
Ez az állítás már csak azért is érdekes, mert a héten írtuk meg, hogy egy 71 éves nő pokoli körülmények között él. Saját maga vallotta be egy videóban, hogy nincs mit ennie, és a lakását se tudja fűteni.
Menczer ugyanakkor azt mondta: az ukrajnai háború előtt, 2021-ben Magyarország az energiaimportért 7 milliárd eurót fizetett, idén ez 19 milliárd euróra nő, jövőre pedig elérheti a 29 milliárd eurót.
„Sok ezermilliárd forint az a többlet, amelyet energiaimportra kell költeni, és amelyet így nem tud az ország fejlesztésekre, beruházásokra fordítani”
— vélekedett az államtitkár.
Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára azt állította:
Magyarország sok makrogazdasági mutatója jelentősen jobb az Európai Unió átlagánál,
ugyanakkor az energiával kapcsolatos kihívások az egész gazdaságra hatással vannak, ezt gyorsan és hatékonyan kell kezelni.
„A kormányzat várakozása szerint 2024-től »vissza tud állni az a stabil, egyensúlyon alapuló gazdasági növekedés, amely az előző éveket jellemezte«”
— fejtette ki álláspontját.
Menczer Tamás a geopolitikai helyzetet értékelve elismételte: Magyarország a béke pártján áll, az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat támogatja.
Az államtitkár kiemelt magyar érdeknek nevezte az energiabiztonság megőrzését is, felidézve, hogy az elmúlt két napban a Barátság kőolajvezeték ideiglenes leállása került a figyelem középpontjába.
„Magyarország energiaellátása azokban az órákban sem volt veszélyben, amikor nem érkezett olaj, mert a Molnak és a magyar államnak is vannak tartalékai, és ezek külön-külön is több hónapra elegendőek”
— mondta.
Menczer úgy fogalmazott: bár az Európai Unió döntött a kőolajjal kapcsolatos szankcióról is, de a magyar miniszterelnök elérte, hogy a vezetékes szállításra ez a szankció nem vonatkozik,
így a jövőben is érkezhet orosz kőolaj Magyarországra.
Megerősítette: a Török Áramlat vezetéken keresztül zavartalanul érkezik az orosz gáz Magyarországra.
Az államtitkár előadásában fontos érdekként említette a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását is. Az ennek elősegítésére indított programok közül kiemelte a 150 milliárd forintos keretösszegű gyármentő programot, amely energiahatékonysági, illetve energiatermelő beruházások támogatását célozza.
„A magyar gazdaság szilárd alapokon áll,
és ez a gyógyszeripar jó teljesítménye nélkül nem valósulhatott volna meg. Magyarország nemzetközi mércével mérve is versenyképes az egészségiparban, a következő években a szektor aránya a gazdaságon belül emelkedni fog”
— jelentette ki, hozzátéve, a kormány kitörési pontként tekint a gyógyszeriparra.
Tóth Tibor, a PM államtitkára a legfontosabb célkitűzések között említette
„a gazdasági növekedés” fenntartását,
illetve emelését a beruházások ösztönzésével, a foglalkoztatás magas szintjének megőrzését, valamint a gazdaság stabilitásának és egyensúlyának megőrzését.
Elmagyarázta: 2021-ben történelmi rekordot ért el Magyarország, 7,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző évihez viszonyítva.
„A pénzügyi tárca várakozása szerint idén 4,5 százalék körüli lehet a növekedés, az Európai Unió és IMF ugyanakkor optimistább”
— vélekedett, annak dacára, hogy a magyar gazdaság kilátásait november elején az eddigi stabilról, negatívra rontotta a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő.
Az államtitkár a kihívásokról szólva egyebek mellett kifejtette: a koronavírus-járvány által okozott gazdasági válság miatt az Európai Unióban nőtt az eladósodottság, az orosz-ukrán konfliktus elmélyülése viszonylag magas államadósság és fiskális hiány közepette érte az európai gazdaságot.
Magyarország a tavalyi, GDP-arányos 6 százalék fölötti államháztartási hiánnyal az unió középmezőnye alatt volt. Az idei hiánycél 4,9 százalék, a jövő évi 3,5 százalék, a következő években pedig szeretnék az államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartani
— magyarázta.
(MTI)
