Fideszes tempó.
Czeglédy Csabát 2017. június 14-én vette őrizetbe a NAV Csongrád megyei igazgatóság költségvetési csalás gyanúja miatt. A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója az őrizetbe vétel másnapján azonnal elrendelte Czeglédy és társai előzetes letartóztatását.
A gyanú szerint Czeglédy egy magyarországi multinacionális cégeknek diákmunkásokat közvetítő gazdasági társaság – a Humán Operátor Zrt. – vezetőjeként többszintes céghálót működtetett, ezzel elkerülve a közterhek megfizetését, és legalább 3 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozva vele a költségvetésnek 2013 és 2016 között.
2017 őszén a Czeglédy-ügy a közelgő Fidesz-kampány egyik fontos témája lett, ennek megfelelően a kormánypárti média nagy lelkesedéssel igyekezett újabb és újabb részletekkel napirenden tartani az ügyet, és ez több esetben látványos túlkapásokat eredményezett.
Az Origo munkatársa, Kovács András nagy elánnal vetette bele magát a történetbe: 2017. augusztus 21-én megjelent „Újabb piszkos dolgok derültek ki Gyurcsány és Botka ügyvédjéről” című írása szerint a Humán Operátor Zrt. vezetőjeként Czeglédy úgy próbált piaci előnyt szerezni magának, hogy iskolaszövetkezeti diákok neve alatt valójában szüleiket foglalkoztatta.
Czeglédy 2017 őszén sajtópert, személyiségi jogi pert kezdeményezett Kovács ellen és feljelentette őt rágalmazás miatt is. A sajtóper néhány hónap alatt lezajlott és 2018 januárjában az Origo öt állításban helyreigazította az írást.
2019 elejére ért véget a személyiségi jogi per, ami megállapította Czeglédy
jó hírnévhez fűződő jogának sérelmét.
Mint az esetek döntő többségében, a magánvádas büntetőeljárás sokkal tovább tartott, de 2020. július 7-én a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság kimondta Kovács bűnösségét rágalmazás vétsége miatt, megrovásban részesítette, és kötelezte őt a bűnügyi költség és az illetékként felmerült 10.000 forintos költség megfizetésére.
A védelem fellebbezett, de a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2021. április 21-én az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, így az jogerőre emelkedett.
Kovács tagadta a bűnösségét, de elismerte, hogy a cikket ő írta. Vallomást nem tett, és érdemi védekezést nem terjesztett elő. De még így is mondott érdekeseket. Az elsőfokú ítélet összefoglalója szerint például azt állította, hogy „a cikk megírását nem ő kérte”.
A bíróság tanúként meghallgatta az Origo akkori munkatársait is. Hogy ki „kérte” a cikket, az az érintett szerkesztők vallomásából, legalábbis az ítélet összefoglalásából nem derült ki. Azokból annyi derült ki csupán, hogy a szerkesztők „politikai cikknek” tekintették a munkát és György Bence főszerkesztő engedélyezte annak megírását és megjelentetését. Turi Zoltán szerkesztő azt mondta, nem volt tudomása arról, ehhez a konkrét íráshoz miként zajlott az „információgyűjtés”.
Az utolsó szó jogán Kovács még váratlanabb dolgot mondott:
felfedte forrását a cikkhez.
Elmondta, hogy dr. Fiák István ügyvédtől származtak információi. Attól a Fiák Istvántól, akit a bíróság korábban tanúként már meghallgatott.
Fiák István nem ismeretlen figura a Fidesz-világban: Kósa Lajos ügyvédjéről van szó, aki jó kapcsolatának köszönhetően az Országos Szövetkezeti Tanács alelnöke egyben, üzletelt a rejtélyes csengeri örökössel is, és több gyanús ügyben felbukkant a neve Debrecen volt polgármestere mellett.
2017-ben például tőle vásárolt meg Kósa felesége 6 millió forintért egy 120 milliós tőkével bíró céget – amiből aztán Kósáék a végelszámolás előtt gyorsan kilapátoltak 50 milliót.
Fiák a bíróság előtt elmondta, hogy a DiákÉSZ érdekképviseleti szerv vezetőjeként értesült az állítólagos visszaélésekről, amikről aztán tájékoztatta a sajtót. Nem nevesítette, hogy kivel beszélt erről, csak általánosságban fogalmazott, így nem volt egyértelműen megállapítható, hogy ő volt Kovács forrása.
A vallomásában Fiák arról beszélt, hogy három felnőtt kereste meg az ügyben, akikről kiderült számára, hogy gyerekeik neve alatt dolgoztak. Hosszú vallomása végére az ügyvéd, – áll az ítélet összefoglalójában -, ellentmondásba került magával, mikor arról beszélt, hogy a felnőttek papírokat és nyilatkozatokat mutattak neki, ezzel bizonyítva igazukat.
Fiák állításait több tanúvallomás cáfolta az ítélet alapján: HR-vezetők és munkaerő-közvetítésben érintett alkalmazottak állították, hogy soha sem találkoztak ilyen esetekkel.
Már az első fokú ítélet rögzítette az ügy politikailag leginkább releváns elemeit. A legfontosabb ezek közül, hogy a rágalmazás szándékos bűncselekmény – az elkövetőnek tudatában kell lennie azzal, hogy az állítás, amit megfogalmaz, valóságtartalmától függetlenül alkalmas a becsület csorbítására.
A bíróság továbbá megállapította: „Kovács kizárólag Fiák megkeresésével kísérelte meg a tények feltárását”.
Az információ hitelességét nem ellenőrizte, az érintettet nem kereste fel, – pedig erre lett volna lehetősége azzal együtt, hogy az írás születése idején Czeglédy börtönben ült – és a hatóságokhoz sem fordult felvilágosításért. Nem tartotta be a szakma alapvető szabályait és nem járt el jóhiszeműen sem – írja az ítélet, amely megrovásban részesítette a Kovácsot, és felszólította, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló cselekedetektől.
Czeglédy Csaba a 444-nek elmondta, hogy Kovács utolsó szó jogán tett kijelentése alapján, amiben megnevezte Fiákot mint egyetlen forrását,
magánvádas eljárást kezdeményezett
Kósa Lajos ügyvédje ellen is.
Kovácsnak 2021. március 15-én Orbán Viktor felterjesztésére Áder János köztársasági elnök a
Magyar Ezüst Érdemkereszt
polgári tagozatának kitüntetését adományozta. A Fővárosi Törvényszék 2021. április 21-én hagyta helyben a kerületi bíróság elsőfokú ítéletet, így az Origo munkatársa már ennek birtokában vehette át kitüntetését Rétvári Bencétől június 15-én.
(via 444.hu)
