Különös megállapítások.
Polt Péter legfőbb ügyész benyújtotta a parlamentnek az ügyészi szervezet tavalyi tevékenységéről szóló beszámolóját — írta az MTI.
Ebben többek között azt írta, Magyarország korrupciós helyzetének szubjektív – percepciós, érzékelési felméréseken alapuló – megítélése korántsem azonos az objektív tényekkel, a korrupciót jelző objektív adatok ugyanis azt mutatják, hogy
Magyarország helyzete – az egészségügyi szektort leszámítva – nem tér el az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható átlagtól.
A Telex felidézte, hogy a Transparency International januári felmérése szerint Magyarország az Európai Unió második legkorruptabb országa, de a 180-as világranglistán is csak a 73. helyen áll. Júniusban a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) tette közzé a jelentését, amiben azt írják,
Magyarország korrupcióellenes teljesítménye „globálisan elégtelen”.
Polt Péter beszámolójában kiemelte az ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködését is. Mint írta, évről évre folyamatosan kevesebb az OLAF-ajánlás, mindegyiket nyomozás követi, a magyar ügyészség az elmúlt fél évtizedben az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat. „Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 35 százalékos uniós átlagnak” — írta Polt.
A legfőbb ügyész úgy látja, jó munkakapcsolatot sikerült kialakítani az Európai Ügyészséggel is, a nem csatlakozott országok közül ugyanis eddig csak ő kötött együttműködési megállapodást az Európai Ügyészség főügyészével.
Az Európai Bizottság szeptember végén hozott döntést arról, hogy nem zárják le a jogállamisági mechanizmus keretében indított eljárást Magyarországgal szemben, hanem az Európai Unió Tanácsa elé viszik tovább az ügyet. A Tanács szavazásán dőlhet el, hogy a magyar kormány hozzáférhet-e az országnak járó uniós forrásokhoz (közel 3000 milliárd forintnyi forrásokhoz). A magyar kormány két hónap haladékot kapott arra, hogy megtegye a Bizottságnak korábban beígért korrupcióellenes intézkedéseket annak érdekében, hogy hozzájusson az EU-s pénzekhez.
A magyar kormány szeptember 19-én be is nyújtotta az Európai Bizottság által kért egyes törvényjavaslatait a parlamentnek, és október elején meg is szavazták az első javaslatot, a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását. Az intézkedések részeként korrupcióellenes munkacsoport, és új „korrupcióellenes” hatóságot is létrehoz a magyar kormány.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, korábban elmondta, az, hogy Magyarország ennyi intézkedést vállalt, még nem jelenti azt, hogy minden probléma megoldódik, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ha a Bizottság újabb problémákat lát Magyarországon, akkor
a jövőben újraindíthatja a mechanizmust.
Polt a beszámolóban nemcsak a korrupciós helyzetről írt, hanem többek között kifejtette, hogy: harmadára csökkent a regisztrált bűncselekmények száma az elmúlt évtizedben Magyarországon; csökkent az élet elleni cselekményeké is, ugyanakkor nőtt többek között az embercsempészéseké; 2021-ben az ügyészség a vádemelések 74,5 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett indítványt; tavaly a bíróságok a vádlottak 87,9 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak.
Polt videóüzenetben is összefoglalta a beszámoló legfontosabb megállapításait, amely alább tekinthető meg.
Videó:
(MTI / telex.hu)
