Nyomás alá kerültek a bírák.
Október 10-re hívta össze a teljes bírói értekezletet Varga Zs. András. A Kúria elnöke újratárgyaltatná a 2021. évről szóló, e fórummal egyszer már megtárgyalt beszámolót.
A hvg.hu információi szerint, a főbíró azt szeretné elérni, hogy a dokumentumot egy olyan kiegészítéssel toldják meg, amelynek megszavazásával a testület elfogadná, hogy az elnök szabályosan járt el a bírák tavalyi kinevezésénél.
A Kúria bírái úgy érzik, nyomás alá kerültek: az elnök arra akarja rávenni őket, hogy az utólagos beavatkozással közösen osztozzanak abban a felelősségben, hogy Varga Zs. a pályázatok elbírálásánál meglehetősen „szabadon” értelmezte saját hatáskörét.
A Magyar Helsinki Bizottság korábban arról számolt be, hogy törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúria élére több bírót Varga Zs. András. Köztük például az igazságügyi tárca korábbi államtitkárát, Hajas Barnabást, akinek még ítélkezési gyakorlata sem volt, és az Országos Bírói Tanács (OBT) előzőleg csak a harmadik helyre rangsorolta a jelöltek között. Hajas olyan politikailag érzékeny területeken hozhat döntéseket a Kúrián, mint
- a választási,
- a népszavazási
- vagy a gyülekezési joggal kapcsolatos szabályozások.
A Helsinki Bizottság szerint a 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte a Kúria elnöke. Egy pályázat esetében például a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek,
amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló OBT hívta fel a figyelmet. Ugyanis az elnöknek a kinevezéseknél lényegében csak technikai feladata lenne, Varga Zs. a pályázatok neki tetsző sorrendben történt elbírálásával azonban olyan szubjektív elemet vitt a rendszerbe, amire nem lett volna lehetősége, ha betartja azt az előírást, hogy a sorrendtől eltérni csak abban az esetben lehet, ha ehhez megszerezte az OBT hozzájárulását. Viszont ilyen kérése nem volt.
Varga Zs. az OBT-nél is próbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de „lepattant róluk”. Az OBT ugyanis kedden kimondta: nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
A hvg.hu szerint Varga Zs. most egy olyan testülettel „hitelesítené” saját korábbi kétes döntéseit, amelynek erre se felhatalmazása, se jogköre nincs. Ráadásul a teljes ülés tagjainak – jelenleg 96 kúriai bíró – nagy része nem is ismeri a pályázatokat.
„Semmi más támpontunk nincs a kérdésben, mint az elnök szava, aki szerint minden szabályosan történt, holott én egy perben még 5 forintról sem döntök bemondásra, ha nincs mögötte bizonyíték, számla, igazolás”
— összegezte a Varga Zs. által kikényszeríteni szándékozott döntés furcsaságát a testület egyik tagja.
„Pattanásig feszült a légkör”
— számoltak be kúriai források a portálnak, hozzátéve: az ügyek elosztásával, a vezetői, tanácselnöki kinevezésekkel az elnök olyan – részben informális – hatalmat birtokol, amivel kevesen mernek szembeszállni. Sokan a passzivitásba menekülnek, mert belefáradtak a küzdelembe, illetve eleve ki akartak maradni a politikai csatározásokból, amelyekbe most akaratukon kívül rángatták bele őket.
Az információk szerint, az elnök pedig hallani sem akar arról, hogy a tavalyi kinevezéseket szentesítő szavazás írásban, titkosan történjen. Még olyan értesülések is szárnyra kaptak, hogy a „tartózkodás” se lehessen opció a voksolásnál, így az elnök nyílt színvallásra tudná kényszeríteni a kollégáit arról, ki hajlandó kiállni mellette, illetve ki meri nyíltan megtagadni őt.
Varga Zs. András 2021. január 1. óta tölti be a Kúria elnöki pozícióját. Megválasztása komoly viharokat keltett a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer szereplői körében és nemzetközi szinten is, nem csak azért, mert
korábban soha nem szolgált bíróként,
hanem azért is, mert megválasztásához több törvény módosítására is szükség volt. Varga Zs. András elnökké választását ebből az okból pedig az OBT sem támogatta.
