Közösen kell felkészülni az éghajlatváltozás hatásaira.
A tudósok évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a szárazság és egyéb extrém időjárási jelenségek (pl. hőhullámok, viharok) a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni.
Idén nyáron mindannyian láttuk a megdöbbentő képeket a tavaink és folyóink vízállásáról, és hallottuk a híreket az Európa-szerte pusztító súlyos erdőtüzekről.
De hogyan próbálja enyhíteni az Európai Unió az aszály okozta károkat, és egyáltalán mit tehet extrém időjárási események esetén?
Bár az aszályt nehéz definiálni, hiszen mást és mást jelent különböző éghajlatú területeken. A legegyszerűbb meghatározás rá a tartós és jelentős csapadékhiány. De definíciótól függetlenül az biztos, hogy az idei évben nagyon súlyos aszály érintette egész Európát.
Az Európai Aszálymegfigyelő Központ (EDO, European Drought Observatory) augusztusi adatai szerint a Központ által használt háromfokozatú skálán az Európai Unió területének 47 százaléka volt a második, Figyelmeztetés szinten, 15%-a pedig a legmagasabb, Riasztás fokozatban. Az elmúlt 500 évben nem tapasztalhattunk hasonlót.
Az aszály több szempontból is különbözik a többi természeti katasztrófától: térbeli kiterjedése is nagyobb és általában tovább is tart azoknál.
Létrejötte gyakran hosszabb idő után válik nyilvánvalóvá; így sem kezdete, sem vége nem jelölhető meg pontosan, minthogy az aszály elmúltával az okozott jelenségek nem szűnnek meg egyszerre és azonnal.
Az aszályok azonban megnehezítik a tűzvészek elleni küzdelmet, mivel megkönnyítik a tüzek gyors terjedését és súlyosbodását. A szárazság miatt Európában az erdőtüzek időszaka valószínűleg az év korábbi részeiben fog kezdődni és később ér véget is.
Bár a katasztrófavédelem az Európai Unió alapszerződése értelmében tagállami hatáskörbe tartozik, létezik az úgynevezett polgári védelmi mechanizmus, amelyen keresztül az EU koordinálja a természeti és az ember által okozott katasztrófákra adott válaszintézkedéseket.
A mechanizmuson keresztül bármely ország kérhet segítséget, amikor úgy gondolja, hogy egy adott vészhelyzet meghaladja a katasztrófareagálási képességeit.
A mechanizmus része egy európai polgári védelmi eszköztár is. Ez a tagállamok által önkéntesen, előzetes kötelezettségvállalás keretében rendelkezésre bocsátott eszközök összessége, amelyek azonnal mozgósíthatók az Unión belül vagy azon kívül is.
Ilyen eszközök például: tűzoltó repülőgépekből és helikopterekből álló flotta, evakuálásra használható mentőrepülőgépek, sürgősségi orvosi csapatok és tábori kórházak, orvosi felszerelésekből álló készletek és mobil laboratóriumi kapacitások.
Csupán ez évben tizenegy alkalommal kérték tagállamok a polgári védelmi mechanizmus segítségét erdőtüzek miatt. A klímaváltozás miatt ez a szám egyre növekedni fog, amire az Uniónak is fel kell készülnie.
Ennek értelmében az Európai Parlament – benne a Demokratikus Koalíció képviselői – egy, szeptemberben elfogadott állásfoglalásban azt
szorgalmazza, hogy a mechanizmus legyen jobban felkészült az erdőtüzekre. Konkrétan azt kérte a tagállamoktól, hogy fontolják meg nemzeti tűzoltóságaik egy részének európai tartalékba helyezését. Azaz azt szeretnénk elérni, hogy legyen egy közös, uniós tűzoltóság.
Az állásfoglalás tartalmazza továbbá, hogy az erdőket fel kell készíteni a jelenlegi és várható éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, mert a nagy biodiverzitású erdőkkel rendelkező, változatos táj nagyobb védőbástyát vagy természetes gátat jelent a nagy kiterjedésű és ellenőrizhetetlen erdőtüzekkel szemben.
Ezekkel az intézkedésekkel és megfelelő vízgazdálkodási gyakorlatokkal felvértezve kevésbé súlyosan fog érinteni minket egy hasonló aszályos időszak. Fontos azonban tudni, hogy ebben, mint sok más fontos ügyben is, az Európai Parlamentnek javaslattételi joga van, a végső döntést a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak kell meghoznia.
Schimek Éva
