Az európai minimálbér bevezetését sürgeti a gazdasági árnyékminiszter.
A Központi Statisztika Hivatal szeptemberben közzétette adatai szerint 2022. júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 700 forint volt.
A bruttó átlagkereset 15,3%-kal, a nettó átlagkereset 16,0%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.
A reálkereset 1,4%-kal nőtt az egy évvel ezelőtti fogyasztó árak 13,7%-os növekedése mellett.
- A száguldó – és hamarosan a 20 százalékot alulról közelítő – pénzromlás arra enged következtetni, hogy ebben az évben egy-két hónapon belül 0 százalékosra zsugorodik a dolgozók reálkereset-növekedés pozíciója, azaz a negyedik negyedévre az éves bérfejlesztéseket minden bizonnyal teljes mértékben felzabálja a száguldó infláció. Májusban még 3,8 százalékkal emelkedett a reálkereset év/év viszonylatban, júniusban 3,3 százalékra mérséklődött, míg júliusra 1,4 százalékra csökkent. A süllyedő tendencia meglehetősen vészjósló.
- Szólnunk kell arról is, hogy a fent közölt keretesi adatok csak a teljes munkaidős állományra vonatkoznak, a részmunkaidőben foglalkoztatottak alacsonyabb keresete nincs figyelembe véve.
- Továbbra is nehezíti az értékelést, hogy az öt fő alatti vállalkozásoknál dolgozók keresete nincs benn a mérésben. Az adóbevallások és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a mikro és kisvállalkozók világában dolgozik a legtöbb minimálbéres munkavállaló. Az üzleti szférában hozzávetőlegesen 800 ezer embert alkalmaznak minimálbéren (bruttó 200.000,–Ft) és garantált bérminimumon (bruttó 260.000,–Ft), akiknek jelentős hányada kimaradt a bérstatisztikából, és ez jelentős mértékű torzítást eredményez.
- Az átlagszámok eltakarják a bérkülönbségeket, és nem adnak tájékoztatást az értékek szóródásáról. Magyarországon igen sokan keresnek az átlag alatt, viszont az átlag feletti kevesebbek – a kiemelkedően sokat kereső jómódúak – felfelé húzzák az értéket. A valóságot jobban mutatja a medián érték (helyzeti középérték). Ez az érték az, amelyiknél az emberek fele kevesebbet és az emberek fele többet keres. A júliusi bruttó medián kereset 400 900 forintot ért el, amely csaknem százezer forinttal, azaz közel huszonöt százalékkal (!) kevesebb a büszkén közzétett 500 ezer forintos értéknél. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 279 400 forint júliusban, ami szintén jelentősen kevesebb a fent közölt átlagos 344.700,–forintnál.
Már megkezdődtek a 2023-ra évre vonatkozó bértárgyalások (minimálbér, garantált bérminimum) az üzleti szféra munkaadói és munkavállalói szövetségek valamint a kormány között.
A gazdasági válságban megroggyanó vállalkozások és az egzisztenciális bizonytalanságba kerülő dolgozók képviselői rendkívül nehéz helyzetben vannak, mivel nagyon nehéz lesz olyan értékekben megállapodni, amelyeket a cégek még képesek kifizetni és a munkavállalók sem érzik majd magukat becsapottnak.
Jelentős mértékben javítaná a tárgyalások hatékonyságát és eredményességet, ha Magyarország kormánya haladéktalanul átültetné a hazai jogrendbe az Európai Minimálbér Rendszer irányelvet, amelyre egyébként kötelezettséget is vállalt.
Dr. Dávid Ferenc
gazdasági árnyékminiszter
