Itthon még nem dicsekedtek el vele.
Az Európai Bizottság kiadott egy 57 oldalas dokumentumot Magyarország vállalásairól, amit azonban itthon még nem közölt a kormány — írta a Portfolio kedd este.
Ebben többek közt az áll, hogy az Integritás Hatóság igazgatóságának tagjait nyílt pályázati felhívás keretén belül kell kiválasztani.
Ez a hatóság foglalkozik az uniós pénzügyi támogatások végrehajtásához kapcsolódó csalás, összeférhetetlenség és korrupció, valamint egyéb jogsértések és szabálytalanságok megelőzésével, feltárásával és korrekciójával.
A hatóságnak széles jogköre lesz, utasíthatja a hatóságokat vizsgálat lefolytatására, és
akár a vagyonnyilatkozatokat is ellenőrizheti.
A vagyonnyilatkozati rendszert is teljesen át kell alakítani: a magyar kormány vállalja, hogy egy olyan rendszert vezet be, amelyben a politikai vezetők, országgyűlési képviselők mellett a velük közös háztartásban élő hozzátartozók is kötelesek lesznek vagyonnyilatkozatot leadni.
Nem csupán a jövedelemről kell majd nyilatkozni, hanem a vagyonról is, ezt pedig közzé kell tenni egy nyilvánosan elérhető adatbázisban.
A kormány korábban vállalta a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozását is. A mostani határozatból kiderül, hogy ennek a testületnek a feladata lesz a már meglévő korrupcióellenes intézkedések vizsgálata, illetve új javaslatok előterjesztése is.
A Munkacsoport elnökeként az Integritás Hatóság elnöke fog eljárni.
A kormány vállalta, hogy a Munkacsoport 2022. december 15. előtt megtartja első ülését.
Vállalták továbbá, hogy
„2023. június 30-ig új korrupcióellenes nemzeti stratégiát (KNS) és intézkedési tervet (IT) fogad el, és különös figyelmet fordít a magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelem intézményi és jogszabályi keretének megerősítésére azáltal, hogy növeli az állami hatóságok tevékenységének átláthatóságát, ideértve a politikai vezetői szintet”.
