Foghatja a fejét.
Az Európai Bizottság a jogállamiság helyzetével kapcsolatos aggályok tekintetében
nem tud pozitív fejleményekről beszámolni Magyarországgal kapcsolatban
— jelentette ki az EB igazságügyi biztosa Strasbourgban szerdán.
Didier Reynders, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének Az unió alapját képező értékek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű kockázata címmel rendezett vitáján azt mondta,
a brüsszeli testület az EP által felvetett aggályok legtöbbjével egyetért.
A jogállamiság betartása, a szabadság, az egyenlőség és a demokrácia tiszteletben tartása az EU egységének az alapja. A Magyarország ellen indított, 7-es cikk szerinti eljárásban az EU-egységét meg kell őrizni — közölte Reynders.
Az Európai Bizottság továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz annak érdekében, hogy az Európai Unió közös értékeit megvédje, elősegítse a jogállamiság érvényesülését — mondta. Az uniós biztos reméli, a magyar hatóságok érdemben válaszolnak, hogy orvosolni lehessen a felvetett aggályokat.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő a vonatkozó jelentéstervezet ismertetésekor azt mondta, a dokumentum rendkívül felelős, koherens munka, amely az Európai Parlament intelligenciájáról tesz tanúbizonyságot.
Közölte: a szöveg rögzíti, hogy Magyarország többé nem tekinthető teljes értékű demokráciának, mivel
a demokrácia és az alapvető jogok helyzete tovább romlott
azóta, hogy 2018-ban az EP elindította a 7. cikk szerinti eljárást.
„Napról napra azt látjuk”, hogy az emberi jogok sérülnek Magyarországon, az LMBTI-közösségekhez tartozók jogai csökkennek, a nők helyzete romlik Magyarországon. Ezért fontos, hogy a jelentés elkészült — tette hozzá a zöldpárti képviselő.
A jelentéstervezetben egyebek mellett az áll, hogy az Európai Bizottság tartózkodjon a magyar helyreállítási terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország eleget nem tesz az európai szemeszter valamennyi ajánlásának, és végre nem hajtja a luxembourgi Európai Bíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi ítéletét.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, az Európai Parlament nem megállapodni akar Magyarországgal. Ezzel szemben úgy látja, az EP „zsarolni” akar, mert „nem tudja elfogadni”, hogy a magyar emberek tavasszal negyedszerre is „nemet mondtak a magyar baloldalra és a brüsszeli kioktatásra”, és egy jobboldali, nemzeti-konzervatív kormányt választottak meg.
„Akárhogy is erőlködnek, a nemzeti érdekeink mellett akkor is ki fogunk állni. Meg fogjuk védeni a gyermekeinket, a határainkat és mi magunk fogunk dönteni a saját jövőnkről”
— fogalmazott.
Azt állítja, hogy az EP jelentős része a magyar baloldali EP-képviselőkkel még háborús válsághelyzetben is hazugságokkal támad, — ezt szégyenletesnek és megbocsáthatatlannak nevezte. Újabb és újabb hazug jelentéseket állítanak össze, „ál-tényfeltáró delegációkat küldözgetnek” Magyarországra és szankciókkal fenyegetőznek — állítja Hidvéghi.
„Elutasítjuk a magyargyűlöletet és elutasítjuk a brüsszeli gyámságot. El a kezekkel Magyarországtól”
— jelentette ki az EP-képviselő.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában boszorkányüldözésnek, „egyre féktelenebb gyűlöletkampánynak” nevezte a Magyarországról szóló EP-viták sorozatát. Szerinte az Európai Parlament többsége ismételten megbélyegez, problémát szít, és egy „újabb diktátumot készít” a jogállamiság nevében.
„Mi magyarok köszönjük, nem kérünk belőle”
— tette hozzá.
Hölvényi György, a KDNP EP-képviselője felszólalásában kijelentette: „az egyre radikalizálódó európai baloldal gyámság alá akarja helyezni Magyarországot”. Kijelentette, hogy minden igyekezet ellenére Magyarországot nem lehet, és nem fogják gyámság alá helyezni. A legfelsőbb szintekre emelte a jelzőket: kijelentette, a Magyarországról szóló, a korábbiakat is meghaladó jelentés valójában egy „hungarofób gyűjtemény”.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője Magyarországra utalva azt mondta, ha rendszerszinten sértik meg az alapjogokat és alapértékeket, az EU-támogatásokat közvetlenül azokhoz kell eljuttatni, akik elszenvedik Európa tekintélyelvű kormányának „aggasztóan átláthatatlan” eljárásait.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője felszólalásában egyebek mellett azt mondta, „borzasztó állapotban” van Magyarország, amelynek hazudozó kormánya van. Magyarországnak jár az uniós forrás, de nem azért, hogy az Orbán-kormány ellopja — mondta a szocialista EP-képviselő.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Orbán Viktor rendszerszintű korrupcióalapú kormányázásának célja, hogy a demokrácia utolsó elemeit is leépítse. Fontosnak nevezte, hogy az EU megtalálja az útját annak, hogy ne a kormánynak, hanem közvetlenül az önkormányzatoknak juttassa el az uniós pénzeket — tette hozzá.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője felszólalásában kijelentette: „nem igaz” a dokumentum azon állítása, hogy az Orbán-kormány antiszemita és romaellenes, a magyarországi nemzetiségi politikát pedig kisebbségellenesnek mondani „hazugság”.
Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága július közepén fogadott el jelentéstervezetet, mely szerint fennáll a veszélye, hogy Magyarország súlyosan és rendszerszerűen megsérti az Európai Unió alapját képező európai értékeket. A Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő által készített dokumentumról az Európai Parlament képviselői csütörtökön szavaznak.
(MTI korrigálva)
