Nem látni a végét.
A vállalatok nagy része jelenleg még egy korábban rögzített, fix áron kapja az áramot és a gázt, most viszont már senki nem tud árat rögzíteni, mindenkinek a tőzsdei jegyzésekhez kötik a díjakat.
Ez az élő szerződések kifutása után, októbertől vagy januártól jobb esetben is négy-ötszörös, rosszabb esetben
10-15-szörös költségnövekedést
okoz majd egyik pillanatról a másikra, írja a G7.hu
A vállalati energiapiacon jellemzően egyéves szerződéseket kötnek, a gázra általában október 1-jén, a villamosenergiára pedig január 1-jei kezdettel.
A G7 cikke kiemeli, hogy az energiaválságot a háborúhoz kötő kormányzati kommunikációval szemben az árak emelkedése nem az orosz offenzíva februári kezdését követően, hanem közel fél évvel azt megelőzően kezdődött.
Így van, aki már tavaly is hatalmas drágulással nézett szembe.
A gáz idei augusztusi átlagos tőzsdei ára 1017 forint volt, a hónapon belüli csúcs pedig közel
1400 forint.
Egy évvel ezelőtt 200-300 forintért kaphatták a vállalkozások a gáz köbméterét.
Hasonló a helyzet az árammal is. Ott tavaly kora ősszel 30-40, kicsit később 50–60 forintos ajánlatok voltak a piacon kilowattóránként, míg most augusztusban átlagosan 200, a csúcson pedig
300 forintba került
ennyi villamosenergia a tőzsdén.
Mindez azt jelenti, hogy még azok is négy-ötszörös áremelkedéssel számolhatnak, akik már tavaly is drágán vásároltak.
És még mindig örülhetnek, ha egyáltalán tudnak fix áras szerződést kötni hosszabb távra. A lapnak nyilatkozó piaci szereplők egybehangzó állítása szerint ugyanis a kereskedők már hetek óta nem kínálnak fix áras termékeket.
Azaz a vállalkozások jelen állás szerint 2023-ra csak a tőzsdei árhoz kötötten tudnak áramot és gázt vásárolni.
(via g7.hu)
