Nem tudták tovább titkolni: Kinyögte a Kúria, miért kellett titkosítani a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseit

Mindent elkövettek, hogy ne derüljön ki.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő több mint két éve indította a pert a jelentős részben kínai kölcsönből építendő Budapest-Belgrád vasút hitelszerződésének megismerésére.

A 444 hétfőn arról írt, hogy a Kúria 2022. június 29-i harmadfokon hozott döntésével elfogadta a Külgazdasági és Külügyminisztérium indoklását azzal kapcsolatban, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter 2020 tavaszán titkosította a több százmilliárd forintos beruházás dokumentumait.

Emlékezetes, hogy Szél első fokon elveszítette a közérdekű adatok kiadásának megtagadásáért indított pert, másodfokon azonban már nyert.

A harmadfokú ítélet szerint újra vesztett.

A lap emlékeztet, hogy mindez azért is roppant kínos, mert a külügy első körben már-már kikérte magának, hogy a kínaiak kérésére titkosított volna, harmadfokon azonban már csupán az az érvük maradt, hogy

a kínaiak kérését figyelembe kell venni.

Varga Mihály pénzügyminiszter 220 áprilisában a Facebookon jelentette be, hogy aláírták a hitelszerződést, amelynek alapján a több mint 700 milliárd forintosra becsült költségek 85 százalékát egy kínai állami bank adja.

A munkát Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége végzi két kínai vállalattal közösen.

Az adatigénylési per harmadfokú ítéletének indoklásában így fogalmaz a Kúria:

„Magyarország külpolitikai érdeke egyértelműen fellelhető abban, hogy amennyiben

a kínai fél azt kéri,

úgy Magyarország nem hozza nyilvánosságra a szerződést, az ellenkező eset nyilvánvalóan a felek közötti bizalomvesztéshez, továbbá az államok közötti kapcsolat megromlásához vezethet”.

Valódi Hírek