Az állam alaptörvényt sértő módon magyar állampolgárokat különbözetet meg.
Visszatekintve az elmúlt három évtized történéseire, kijelenthetjük, hogy Magyarországon nincs fogyatékosságügyi szakpolitika, és ennek hiányában abszolút reménytelen a fogyatékos emberek és családjaik érdemi, emberi jogi alapon történő felzárkóztatása — fogalmazott a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) nyílt levelében.
A szervezet elnöke, Kovács Ágnes a kormánynak címzett levélben vázolja a mára
600 ezer fogyatékos ember létbiztonságát fenyegető, súlyos helyzetet.
Valós és érdemi intézkedések hiányában az évről évre nehezebb helyzetben levő családok csak magukra számíthatnak.
A hátrányos helyzetű emberek az elhalasztott intézkedések miatt szociális szempontból jelentős lemaradásban, elszegényedésben élnek.
„Nincsenek tartalékaik, napról napra, hónapról hónapra élnek a folyamatos lemondás és hiány állapotában”.
Ezen túl az őket elvileg ellátó intézmények (köznevelési, egészségügyi, szociális alap- és szakellátás) sem képesek segíteni, hogy méltó életet élhessenek. Az ellátások mennyisége nincs arányban a szükséglet nagyságával, de a területi lefedettségen is komoly gondok vannak, így
sokan nem részesülnek ellátásban, hiába lenne rá szükségük.
A meglévő intézményi rendszer is akadályokkal néz szembe: az állam által biztosított normatíva nem követte az elmúlt 15 évben a kiadások emelkedését, ebből eredően munkaerőhiánnyal is küzdenek. Az egyházi intézmények ugyanakkor más fenntartókkal szemben közel 100 százalékos normatívát kapnak.
A szervezet elnöke szerint ezzel az állam évtizedek óta hátrányos gyakorlatot követ,
sőt alaptörvényt sértő módon magyar állampolgárokat különbözetet meg hátrányosan az alapján, hogy egyházi, önkormányzati, állami vagy civil szervezet gondoskodik az ellátásáról.
Az évtizedek óta elmaradt intézkedések jelentősége pedig a jelenlegi, egyre súlyosbodó megélhetési válság közepén a leginkább érzékelhető.
„Az intézmények munkavállalói is nagyon alacsonyan tartott munkajövedelemmel bírnak, mert mindig elmarad az érdemi bérrendezés a szektorban. A családok és az őket »ellátó« intézményi struktúra elhanyagolt, minden szempontból »kivéreztetett« állapotában jutottak el a mostani válsághoz. Nagyon nem mindegy ki és milyen helyzetben indul neki a következő válságos időszaknak”
— olvasható a levélben.
Kovács Ágnes leszögezte: az áram és a gáz árának emelkedése miatt
- sem a családok,
- sem az intézmények,
- különösen a civilek
nem fogják ezt a telet sem bírni.
A szervezet ezért arra kéri a magyar kormányt, hogy hozzon azonnali intézkedést és rendelje el az érintett családok és intézmények védelmét:
„Hatszázezer fogyatékos ember és családja létbiztonsága, az intézmények fennmaradása és a munkavállalók munkahelyeinek megvédése érdekében, a több mint 800 000 család szociális biztonságát érintő égető kérdésben
vizsgálja felül a költségvetést és csoportosítson át azonnali forrásokat!”
A szervezet azt kéri, hogy a fogyatékossággal élő személyek esetén, az érintett, illetve a vele egy háztartásban élő hozzátartozója mindkét energiahordozó esetén az éves fogyasztási keret kétszereséig kedvezményes áron vásárolhasson.
A kedvezményre jogosult fogyatékossággal élő személyek körét pedig álláspontjuk szerint nem lehet a kedvező árat csupán az elektromos kerekesszéket vagy mopedet használók körére korlátozni: a személyes mobilitást segítő eszközökön túl számos más fogyatékos állapot is az átlagosnál nagyobb mértékű energiafelhasználást indokol – például gépi légzéssegítő, elektromos nyálszívó készülék, vagy elektromos emelőszerkezet használata.
Példaként említik még többek közt, hogy sok érintett háztartásban napi többszöri ruha és ágynemű csere miatt gyakori mosás, tisztítás és fertőtlenítés szükséges. A speciális étkezési szükséglet esetén, különösen szondás táplálásnál a hús pépesethetősége érdekében hosszabb ideig történő főzés alapszükséglet és nem luxusból történik. Valamint minden állapot esetén elmondható, hogy a mindennapjait otthonában töltő fogyatékossággal élő ember számára megfelelő hőmérsékleten kell tartani a lakást — sorolják.
Tekintve, hogy a Magyarország kormánya rendeletben határozta meg azok körét, akik többletfogyasztásuk okán kedvezményben részesülnek, a MEOSZ ennek a körnek a kiterjesztését kéri többek közt
- látási,
- hallási,
- értelmi és mozgásszervi fogyatékosságban,
- valamint a súlyos autizmusban érintett emberekre,
- halmozottan fogyatékos személyek részére,
- valamint rokkantsági járadékban részesülőkre is (a teljes lista a levélben olvasható).
Azt is kérik, hogy a civil szervezetek és a fogyatékossággal élő emberek ellátásáról gondoskodó civil fenntartású intézmények lakossági fogyasztónak minősüljenek, és így mentesüljenek a piaci ár megfizetése alól az áram és gázfogyasztás tekintetében egyaránt. Emellett az egyházival egyenlő mértékű „civil kiegészítő normatíva” azonnali bevezetését kérik szeptembertől.
„Ezen döntésekhez szükséges költségvetési forrásokat már rég »megspórolta« a magyar állam az elmúlt évtizedekben rajtunk, most ideje megadni kamatostul! Minket már rég nem érdekel az egymásra mutogatás, egyetemleges felelősség terheli Önöket”
— zárja levelét a MEOSZ elnöke.
(Kiemelt kép: MEOSZ/Facebook)
