A magyaroknak továbbra is pozitív élménye van az Európai Unióról.
A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung legújabb kutatása alapján, mélyebb és árnyaltabb kép rajzolódik ki az európai uniós tagsággal kapcsolatban a magyarok körében — számolt be róla a 24.hu. Az eddig sem volt kérdés, hogy Magyarország tagja kíván lenni az Európai Uniónak, a mostani kutatás mélyebben, és több szempont figyelembevétele mellett kívánja feltárni a magyar népesség unióhoz való viszonyulását.
A Bíró-Nagy András, Szászi Áron és Varga Attila által készített kutatásban először arra kérték a válaszadókat, hogy jelöljék meg, mi az a három tényező, ami az Európai Unióval kapcsolatban először az eszükbe jut. A válaszadók 32 százaléka gondolta úgy, hogy az uniós támogatások és azok pozitív hatása Magyarország gazdaságára a leggyakoribb asszociáció, ha az Európai Unióra gondolnak.
A második helyre olyan általános pozitív vélekedések kerültek – erő, szabadság, boldogság, a lehetőségek széles tárháza, közös célok, bizalom –, amelyekkel a magyarok 31 százaléka leírja az uniós tagság kedvező hatásait. A válaszadók 21 százaléka számára azonban egy olyan Európai Unió képe rajzolódik ki, amely korlátozza a tagállamokat, elnyomó társadalmi, gazdasági és jogi szabályozásokkal tereli az országokat, valamint ideológiai nyomást gyakorol az európai állampolgárokra.
Minden ötödik válaszadó számára az Európai Unió a közösséget és a szövetséget jelent (a valahova tartozás érzése, segítségnyújtás, együttműködés, egységesség). Kiemelt helyen szerepel a szabad mozgás, azaz a külföldi munkavállalás és a könnyebb külföldi tanulmányok lehetősége, illetve a Schengeni egyezmény által biztosított szabad utazás lehetősége.
A Policy Solutions következtetése szerint összességében
a magyaroknak továbbra is főként pozitív élménye van az Európai Unióról,
és az első tíz leggyakoribb asszociáció közé negatívumként mindössze az ideológiai, gazdasági és jogi „nyomás”, valamint a migráció témája kerültek be.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg 2019-ben a magyarok a migrációt tartották az EU-s tagság legnagyobb hátrányának, addig ma már ez a téma leszorult a második helyre. A válaszok között visszatérő elem volt az egyes tagországok között fennálló gazdasági egyenlőtlenség (16 százalék), de sokakat az is aggodalommal tölt el, hogy a hazai vállalkozások hátrányba kerülnek a multinacionális vállalatokkal szemben.
A kutatásban külön vizsgálták a kormányzati kommunikáció egyes gyakori kijelentéseinek népszerűségét is. Ebből az derül ki, hogy a magyarok fele egyetért azzal az állítással, miszerint „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat”, 42 százaléka azonban nem osztja ezt az álláspontot. Az egyetértő vélemény a fideszes szavazók körében 70 százalékos, a pártnélkülieknél 47 százalékos, az ellenzékiek körében 33 százalékos népszerűségnek örvendett.
Ijesztő, de akadnak az uniós tagság ellen szavazók is, akik számára a szuverenitás megőrzése (34 százalék) a legfontosabb motiváció, míg a kilépést választók közül minden ötödik azért szavazna a tagság ellen,
mert szerintük az EU támadásokat indít a magyar kormány ellen.
Az általános életszínvonal érzetével kapcsolatos véleményekben is jelentős visszaesés mutatható ki: míg 2019-ben a megkérdezettek 42 százaléka gondolta úgy, hogy javult az életminőség Magyarországon az uniós tagságnak köszönhetően, addig a mostani kutatásban 10 százalékponttal kevesebben osztották ezt a véleményt, és 15 százalékponttal nőtt az elégedetlenek aránya is.
A magyarok 53 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarország több pénzt kap az Európai Unió-tól, mint amennyit befizet annak költségvetésébe. Az ezzel ellentétes vélekedés, miszerint inkább befizetők volnánk, a kormánypárti szavazók körében népszerűbb.
A magyarok többsége szerint (59 százalék), az átlagemberek számára
jobb lehetőségek kínálkoznak azáltal, hogy Magyarország az Európai Unió tagja.
Települések szerint a budapestiek érzékelik leginkább az uniós tagság előnyeit (69 százalék), a megyeszékhelyeken (52 százalék), a kisvárosokban (61 százalék) és a községekben (52 százalék) kevésbé látják így.
A kutatásból az is kiderült, hogy az euró bevezetésének gondolatát a magyar társadalom 64 százaléka támogatja, ami 7 százalékpontos emelkedést jelent a 2019-es helyzethez képest – a fideszes szavazóknál is ez az álláspont van többségben.
A Policy Solutions és az FES azzal a fő céllal készítette a kutatást, hogy megpróbálják megtalálni az euroszkepticizmus magyarországi gyökereit. Ehhez megalkották az „euroszkepticizmus indexet”, amely három komponensből áll össze:
- érzelmi – az egyének milyen érzéseket táplálnak az EU felé,
- kognitív – a magyarok miként ítélik meg az Magyarország uniós tagságát,
- és viselkedési – mennyire lennének hajlandók ténylegesen tenni az EU-val szembeni támogatások, kritikájuk kifejezése érdekében.
A kutatás a továbbiakban rámutat, hogy az EU-pártiság aránya az EU-s tudásszinttel együtt meredeken növekszik, vagyis minél többet tud valaki az Európai Unió működéséről, annál inkább a tagja szeretne maradni.
(via, 24.hu)
(Kiemelt kép: euronews.com)
