Reméli, hogy lesz lehetőség béremelésre.
Csütörtök reggel Varga Mihály pénzügyminisztert hallgatta meg az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága. Varga régi motoros a kormányban, 2013 óta vezeti a legfontosabb gazdasági tárcát (korábban ezt Nemzetgazdasági Minisztériumnak hívták, jelenleg Pénzügyminisztérium), a bizottság ciklusbeli második ülésén arról döntöttek a képviselők, folytassa-e ezt a tevékenységét.
Varga Mihály azzal kezdte,
„talán nem túlzás azt mondani, hogy az elmúlt évtized, amelyben ő is dolgozott a nemzetgazdaság irányításán, az egyik legsikeresebb évtizednek tekinthető a gazdaságtörténetben”,
majd felsorolta az évek során javulást mutató makrogazdasági adatokat. Elmondta, hogy Magyarország a pandémia után a leggyorsabban újrainduló gazdaságok közé tartozik, és az utolsó negyedéves növekedési adat is igen kedvező, de most az orosz-ukrán háború és a szankciós politika veszélyezteti a magyar gazdaságot.
Ilyen körülmények között pénzügyminiszterként a feladata a stabilitás fenntartása, a biztonságos növekedési pálya megtalálása és az elért eredmények megvédése – mondta.
Ennek érdekében folytatni fogják az egyensúlyi mutatók visszaterelését a normális sávba, ezért már tettek is lépéseket, az év végén korlátozták a tárcák kiadásait 350 milliárd forinttal, emellett fontos beruházásokat halasztottak el mintegy 750 milliárd forint értékben. Szerinte ezt mindenképpen folytatni kell, mert bizonytalan világgazdasági időszak előtt állunk.
Varga azt külön kiemelte, hogy mindezek ellenére a
megszorítás
szó nem szerepel a kormány szótárában, mert adóemelésekkel nem lehet előre jutni.
A lakásépítések terén Varga Mihály szerint már sokat tettek, rengeteg pénzzel támogatták ezt a területet, de azt ők is látják, hogy most visszaesett a lendület. Ettől függetlenül továbbra is meg fog tenni mindent a kormány, hogy újra beinduljon – hogy ez bérlakás vagy saját lakás, azt majd meglátják. A katát pedig szerinte is érdemes felülvizsgálni.
Varga Mihály szerint nem akkora nyertese a költségvetés az inflációnak, mint amit gondolni szokás, mert az energiaárak elszállása és a kamatkörnyezet megváltozása a költségvetést is érinti, az államháztartás 500 milliárd forintnyi kamatot kell hogy finanszírozzon idén. Felemlegette az elmúlt évek
ágazati béremeléseit,
amelyek az infláció felett voltak, szerinte ebben az évben is reálbérnövekedés várható, legalábbis nagyon bíznak benne, hogy meglesz a lehetőség rá.
Az adórendszernél szerinte fontos, hogy ne lehessen kiskapuzni, tavaly pedig az is eldőlt, hogy lesz globális minimumadó. Nemzetközi probléma, hogy a multik megpróbálják elkerülni a magasabb adókulcsokat, a kormány minden ennek ellentartó erőfeszítésben részt vesz, mondta a pénzügyminiszter.
A pénzügyminiszter az euró bevezetéséről is beszélt. Varga misztifikáltnak tartja az euró bevezetésének kérdéskörét, sokan ehhez kötik a gazdasági fejlődést, Szlovákia például bevezette az eurót, de Magyarország most megelőzte fejlődés tekintetében a szomszédot, és több más, eurót használó országnál is jobban teljesített a kilábalásban. Nem szabad szerinte
fetisizálni az eurót,
ami egy technikai eszköz, továbbra is csak annyit tud mondani erről, hogy amint olyan fejlettségi szinten leszünk, amelynél már megéri, elgondolkodhatunk az euróövezeti csatlakozáson.
Varga az adópolitikáról annyit mondott, „folytatjuk”, mert a magyar adópolitikát tekintik a versenyképességi rangsorokban az ország legnagyobb előnyének. Szerinte az államadósság tekintetében hasonló helyzetben vagyunk a régiós országokkal, úgy érzi, hogy az elmúlt években nagyon komoly eredmények születtek ezen a téren. A kamatköltségek elszállása nem csak minket érint, az olcsó pénz korszakának a világgazdaságban vége, mondta hozzátéve, hogy abban bízunk, a normalitás felé megy a világ, vissza fognak majd térni a kamatszintek egy alacsonyabb sávba. Szerinte ugyanakkor most is biztonságos és stabil a magyar adósság finanszírozása.
Képviselői kérdésre adott válaszként a miniszter ismertette, hogy eddig 600 milliárd forintba került a déli határ védelme, az ukrán menekültekre pedig eddig 40 milliárd forintot költöttek. Az EU eddig mindössze 2%-ot állt mindebből, Magyarország másokkal együtt kezdeményezte, hogy gyorsítsák fel az ukránokat befogadó országoknak járó uniós támogatás kifizetését.
(via Telex.hu)
