Pedig sok helyen nagy szükség lenne rá.
Magyarország akár már napokon belül hozzájuthat – egyes hírek szerint az első részleteit már meg is kapta – annak a mintegy 100 milliárd forintos uniós támogatásnak, amelyet az EU az Ukrajnából érkező menekültek ellátására fordított kiadások megtérítésére ad.
Mivel a krízis első heteiben civilek, segélyszervezetek végezték el a munka jelentős részét – jobbára ők segítették a határon átlépőket, a fővárosi pályaudvarokra érkezőket étellel, itallal, orvosi ellátással, fuvarozással, szállással – a Népszava arra volt kíváncsi, nekik juttat-e az uniós támogatásból a kabinet.
A Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség azonban két nap alatt sem válaszolt a kérdésükre. Megkerestünk több olyan civil szervezetet is, amelyek jelentős részt vállaltak a menekültek ellátásában. Ahol válaszoltak, azt mondták,
őket nem kereste meg a kormány,
nem tudnak arról, hogy kapnának pénzt ebből az uniós keretből.
Abban, hogy több segélyszervezet nem válaszol, szerepet játszhat az óvatosság is. A kormány ugyanis más forrásokból ad ugyan pénzt, de az eddigi tapasztalatok alapján megválogatja, ki kaphat segítséget, hogy segíthessen.
Március első napjaiban például 3 milliárd forintot osztottak szét a Karitatív Tanács tagjainak, vagyis a legnagyobb – zömében egyházi –
hazai segélyszervezeteknek.
Az önkormányzatok éjszakánként 4 ezer forintot kapnak minden elszállásolt menekült után, a 20 főnél több embert elszállásoló és a védelmi bizottságokkal szerződést kötő szállásadók pedig egyedi támogatást igényelhetnek.
A Menedék Egyesület 27 éve végez munkát a menekültek körében, így az orosz invázió kezdetétől segítik azokat, akik Magyarország felé hagyják el Ukrajnát. Szakmai vezetőjük, Bognár Kata azt mondta: február 24-e óta egy fillért sem kaptak az államtól, de az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától a meglévő partnerségi megállapodásuk alapján igen.
Tanítják, tájékoztatják a menekülteket és a velük foglalkozó önkénteseket is, hogy hogyan boldogulhatnak hosszabb távon a hazájukat hátrahagyók. A pluszpénzből egy mobil csapatot hoztak létre, így eljutnak sok olyan helyre, ahol nagyobb tömegben élnek együtt a Ukrajnából érkezett családok.
A civil szervezetek munkatársai, így Bognár Kata szerint is lassan lankadni kezd az adományozási kedv, az államnak el kellene döntenie, pontosan mit akar tenni a nálunk maradt menekültekkel és hogyan akarja megoldani a feladatokat: változatlanul csak a nagy karitatív szervezeteket fogadja el partnernek, szerződést köt kisebbekkel is, vagy pályázatot ír ki.
Az Age of Hope nevű gyermekvédelmi alapítvány vezetője azt mondja, ők még soha nem kaptak pénzt az államtól. Tóth Ákos szerint ők első perctől ott voltak Záhonyban, majd a budapesti operatív törzzsel közösen az ellátó intézmények munkáját segítették, amire a szervezet 10 millió forintot költött saját kasszájából. Nagyjából 50 millió forint adomány pedig az ő közvetítésükkel jutott el oda, ahol forrás kellett a menekültekért végzett munkához.
Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközössége is próbál pénzhez jutni a szállásokra adott állami támogatásból, igényelték ezt a lehetőséget és a fővárosi védelmi bizottságtól kaptak is egy erről szóló megállapodástervezetet.
Kérdéseinkre ugyanakkor azt felelték, a bruttó 4 ezer forintos támogatásról szóló szöveget egyeztették, visszaküldték, de azóta hétfőn estig nem kereste őket senki, hogy aláírhatják a szerződést. Más állami támogatást pedig természetesen ők sem kaptak. Az adományokból befolyt 16 millió forintból matracokat vettek, ebből oldják meg a menekültek élelmezését, óvodai, iskolai ellátást biztosítanak a gyerekeknek, több segélyszállítmányt indítottak Ukrajnába – az utolsót épp kedden, ebben gyógyszert, kötszert, pelenkát, bébiételt vittek az otthon maradtaknak.
