Már olyan országok is előttünk vannak, akikről sosem gondoltuk volna.
Kihozta legfrissebb demokrácia-jelentését a posztszovjet térség országairól a Freedom House (FH) amerikai központú non-profit civil szervezet, amely a demokrácia és a politikai szabadságjogok helyzetének monitorozásával foglalkozik.
Magyarország az FH-nál már 2019-ben átcsúszott a demokráciák sorából a
hibrid rezsimek közé,
ami a definíciójuk szerint azt jelenti, hogy tartanak az országban ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és a politikai és polgári szabadságjogok nem minden körülmények között érvényesülnek emiatt.
Az idei jelentés újdonsága, hogy a XXI. században először a régióban az uralkodó berendezkedés már a hibrid rezsim, nem pedig a hagyományos értelemben vett demokrácia.
2004 óta – amit a Freedom House a demokratikus hanyatlás kezdeteként jelöl meg -, négy ország sodródott át ebbe a szürke zónába:
- Magyarország,
- Montenegró,
- Észak-Macedónia
- és Szerbia.
Ebben az időszakban három, korábban tisztán autoriter rezsim – ha lassan is, de – a demokratizálódás útjára lépett, és csatlakozott a hibrid rezsimekhez:
- Moldova,
- Koszovó
- és most Örményország.
A jelentés megállapítja, hogy a hibrid rezsimek sorát olyan demokráciákban megválasztott vezetők gyarapítják, akik a hatalom tényleges monopolizálása érdekében feladták a liberális demokratikus elvek iránti elkötelezettségüket.
Az FH hat kategóriában vizsgálja az egyes országokat. Ezek a demokratikus kormányzás gyakorlata, a választási rendszer, a civil társadalom állapota, a független média helyzete, az önkormányzatok mozgástere és az igazságszolgáltatás és a bírói munka szabadsága.
A friss jelentés adatai szerint Magyarország egy kategóriában, a médiafüggetlenség területén rontott mutatóján, és 3,68-as összesített mutatóval rendelkezik – ez egyben azt jelenti, hogy az FH mutatói szerint a demokratikus normák
Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, sőt még Szerbiában
is jobban érvényesülnek, mint Magyarországon.
(via 444.hu)
