Az Oxfordi Egyetem professzora Orbán veséjébe lát.
Timothy Garton Ash oxfordi történész professzor hosszú interjút adott, amelyben erős jellemrajzot adott Orbán Viktorról, emellett stratégiai lépéseinek hátterét is kiváló lényeglátással foglalta össze.
„Magyarország Patyomkin-állam, látványos homlokzattal, ahol a szép külsőségek mögé kell látni”
– mondta a hvg360-nak adott elemzésében.
Magyarország választási autokrata rendszer
Az interjúban visszaemlékezett arra, hogyan találkozott először Orbán Viktorral. A professzor azt mondta:
„Orbán Viktort 1989-ben Oxfordban az egyetemen ismertük meg, láttuk, hogy generációja legrátermettebb politikusa. Nem is tévedtünk. Csakhogy
a képességeit nem a szolidaritásra, hanem a pusztításra használja”
A történész arról is beszélt, hogy meggyőződése szerint Magyarország mostanra már nem demokrácia, hanem „választási autokrata rendszer”.
Szerinte 2010 óta zajlik a demokrácia lerombolása. Ennek egyik oka véleménye szerint, hogy a liberális demokrácia törékenynek bizonyult az országban, vagyis számos intézmény kiépítése az uniós csatlakozással párhuzamosan történt meg. Ez sokak számára
túl sok változás volt, amely túl gyorsan ment végbe.
A másik oknak a szocialista kormányzás kudarcát említette, ez is hozzájárult a Fidesz kétharmadához. Ez fontos különbség Magyarország és Lengyelország között.
Patyomkin-állam
Timothy Garton Ash szerint „igazán sokkoló” az, hogy Orbán úgy tudta kihasználni az EU-s együttműködés minden előnyét, hogy közben
az EU alapvető értékeit sérti meg.
A német befektetők mégis hozták a BMW– és a Mercedes-gyárat, emellett euró milliárdok érkeztek az országba az elmúlt években.
A professzor megjegyezte, hogy Magyarország számára hosszabb távon nagyobb nyereséget hozott volna, ha megmarad a liberális demokráciák táborában.
„Magyarország Patyomkin-állam, látványos homlokzattal, ahol a szép külsőségek mögé kell látni”
– fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a Fidesz kiválóan elsajátította az európai bürokrácia nyelvét.
Az Európai Uniót is kritikával illette
A professzor az uniós működést is kritikával illette. Felelevenítette ugyanis, hogy amíg az Európai Unió a csatlakozás előtt képes megváltoztatni egy belépni készülő ország politikai rendszerét, addig miután az belépett,
már nincs eszköze erre.
Ennek egyik bizonyítéka Orbán Viktor politikája az elmúlt 14 évben.
A történész amellett érvelt, hogy össze kellene kötni az EU-ban a pénzt és az értékeket. Azaz a támogatások feltételéül az uniós értékrend elfogadását kellene szabni. Szerinte a CEU Budapestről való kiűzését is meg lehetett volna szerinte akadályozni, ehhez egy telefonhívásra lett volna szükség Angela Merkeltől, de ez nem történt meg.
Nem gondolja, hogy bármelyik tagállam kilépne majd az unióból, bár a Brexit nem volt jó példa. Ettől függetlenül még Marine Le Pen vagy Giorgia Meloni sem beszél ilyesmiről.
„A populista, nacionalista, demokráciaellenes politikusok sokkal jobban járnak, ha bent maradnak, élvezik az előnyöket, és belülről akarják megváltoztatni a szabályokat”
– érvelt a portálnak.
„A hét minden napján mással hál”
A történész Orbánt poligámnak nevezte a politikájában:
„aki mindig más ágyban alszik, de házasságban marad az EU-val”.
Így utalt a magyar kormány orosz és kínai gazdasági kapcsolataira, de szerinte egy ilyen házasság addig tart, amíg a felek elviselik, hogy „a párjuk a hét minden napján mással hál”.
A történész arról is beszélt, hogy milyen veszélyeket rejtene Magyarország számára, ha Oroszország legyőzné Ukrajnát. Ha ez megtörténne, akkor Magyarországnak egy olyan szomszédja lenne, amely elveszítette területe egy részét, a lakossága demoralizált, és valószínűleg újabb milliók hagynák el az országot. Az ukránok mindezért a Nyugatot és Magyarországot teszik majd felelőssé, és
„egy ilyen szomszéd nem lenne jó sem az Európai Uniónak, sem Magyarországnak”
– zárta elemzését a történész a portálnak.
Többször fogalmazott meg kritikát
Az oxfordi professzor nem először elemezte ki az orbáni rendszer sajátosságait. 2021-ben is elmondta, a magyar miniszterelnök szerinte veszélyt jelent az Európai Unióra, hiszen Magyarország már nem tekinthető demokráciának.
A történész azt is nehezményezte, hogy ennek ellenére a kormány hatalmas EU-s támogatásokat vesz fel, miközben az „Állítsuk meg Brüsszelt!” szlogennel nyer választást és kampányol az Európai Unió ellen.
Schmidt Mária minősíthetetlen hangnemben írt akkor a professzornak nyílt levelet:
„Ön mégis kinek képzeli magát? Miért ír, nyilatkozik és beszél újra meg újra a magyar politikáról? Magánvéleményét fejti ki, vagy fizetett Soros-lobbistaként szólal meg?”
– fakadt ki.
