A bíróság határozatai jogerősek.
A Kúria szerint nem jogsértő, hogy civil szervezetek a népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdítottak, ezért a bíróság megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezzel ellentétes tartalmú határozatát. A bíróság szerint a civil szervezetek kampányukkal a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogukat gyakorolták — írja az MTI.
Az NVB a gyermekvédelmi népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetekkel szembeni kifogások elbírálásakor arra jutott, hogy a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, „mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”.
A testület szerint az érvénytelen szavazásra buzdítás ezért
visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül.
Ezek alapján megállapította az NVB, hogy
- az Amnesty International Magyarország (AI),
- az Artemisszió Alapítvány,
- a Szivárvány Misszió Alapítvány,
- a Háttér Társaság,
- a Labrisz Leszbikus Egyesület,
- a Magyar Aszexuális Közösség,
- a Magyar Helsinki Bizottság,
- az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület,
- a Patent Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület,
- az Ökotárs Alapítvány,
- a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft.,
- a Prizma Transznemű Közösség,
- a Szimpozion Egyesület,
- a Szivárványcsaládokért Alapítvány,
- a Társaság a Szabadságjogokért
- és a Transvanilla Transznemű Egyesület
megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, amikor érvénytelen szavazásra buzdított a népszavazáson.
Az NVB a jogsértőket egyenként 176 400 forint bírság megfizetésére kötelezte. Az NVB az Amnesty International Magyarországot és a Háttér Társaságot ugyanezért – más kifogások elbírálásakor – további három-hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Kúria szerdán a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a kérelmező szervezet nem adott elő érdemi érvelést, miért volt jogsértő az NVB határozata. A bíróság ugyanakkor pénteken
érdemben bírálta el
az Amnesty International Magyarország, valamint a 15 civil szervezet felülvizsgálati kérelmeit, megváltoztatta az NVB marasztaló határozatait és a kifogásokat elutasította. A Kúria a két, pénteken közzétett határozatában – az egyiket az AI nyújtotta be a hárommillió forintos bírság miatt, a másikat a 15 civil szervezet közösen – arra jutott, a civil szervezetek a kampányban
a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat gyakorolták.
A 15 civil szervezet jogorvoslatát elbíráló határozatában a Kúria azt írta, a népszavazáson való részvétel a választópolgárok számára nem kötelezettség, hanem alapjog, amellyel a választópolgár élhet úgy, hogy a népszavazáson nem vesz részt, részt vesz és szavaz érvényes vagy érvénytelen szavazat leadásával.
„Érvénytelen szavazat leadása
nem valósít meg jogsértést,
kifejezi a választópolgár azon akaratát, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban ily módon az érdemi döntéstől tartózkodik”
— írta a bíróság.
Hozzátették: a civil szervezetek véleménynyilvánítása a kampányban, illetve a választópolgárok befolyásolása „nem alkalmas a népszavazás mint alkotmányos érték Alaptörvény szerinti lényeges tartalmának vagy a választópolgárok szavazási autonómiájának csorbítására, mert a választópolgároknak törvényes lehetősége van a tartózkodással vagy érvénytelen szavazattal történő módon
a népszavazási joguk gyakorlására”.
A Kúria hozzátette: Bár az érvénytelen szavazásra való felhívás ellentétes lehetne a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával, de a szólásszabadság, a közügyeket érintő véleménynyilvánítás – a kormány által kezdeményezett népszavazás kapcsán is – különös védelmet érdemel, korlátozása csak alkotmányos, törvényes okból lehetséges.
A bíróság leszögezte: Nincs olyan jogszabályhely, amely az érvénytelen szavazat kampányüzenetét tiltaná.
Az Amnesty International felülvizsgálati kérelmének elbírálásakor pedig a Kúria azt írta: A civil szervezet kampánytevékenysége
közéleti témát érintő véleménynyilvánítás volt,
a szólásszabadság pedig különös védelmet élvez a kampányban. A bíróság szerint a civil szervezet nem visszaélésszerűen, hanem – alkotmányos jogával élve – közéleti véleménye kifejezéseként buzdította közösségi honlapja látogatóit érvénytelen szavazat leadására, így nem sértette meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás népszavazási eljárási alapelvet.
A Kúria ezért az NVB határozatait megváltoztatta és
a kifogásokat elutasította; a bíróság határozatai jogerősek.
(MTI)
Kapcsolódó cikkeink:
https://nyugatifeny.hu/2022/04/14/magyar-gyorgy-egyertelmuen-jogellenes-a-civil-szervezetek-megbuntetese
