Kényszerpályára került a magyar gazdaság.
A lakásépítési piac átgondolatlan, öncélú erőltetése dráguláshoz, kapacitás- és szakemberhiányhoz, a területi különbségek felerősödéséhez vezetett. A 2016 óta tartó, 2000-es évek elejéhez viszonyítva fele annyi lakás építését produkáló túlélénkítés miatt, a vírushelyzet és a háború nélkül is a stabilizáció éveinek kell következnie a lakáspiacon – írja a Build-Communication megbízásából készített, 2022-2025 közötti időszakra szóló Építési Piaci Prognózisában Varga Dénes, közgazdász, vezető elemző — mutat rá a napi.hu.
A világ gazdasági és politikai vezetői a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira éppen úgy nem voltak felkészülve, mint ahogyan 2008-2010-ben arra, hogy a spekuláció milyen könnyen sodorja válságba a reálgazdaságot – kezdi prognózisának összefoglalóját Varga Dénes.
Az ukrajnai orosz invázió új szintre emelte a gazdasági és politikai bizonytalanságot. A globális problémák, az, hogy
- a profitérdek rövidlátó gondolkodást kényszerít ki,
- a klímakatasztrófa fokozódó veszélye,
- és a demokrácia hiánya, vagy rossz működése,
- ami lehetővé teszi, hogy a diktatúráknak, vagy a háborúknak is legyen tömegtámogatása,
valószínűleg az eddig látottaknál szorosabb nemzetközi együttműködést kényszerít ki. Azt, hogy globális problémákat nem lehet nemzeti keretek között kezelni, már évtizedekkel ezelőtt is jól lehetett látni, de a politikai irányváltást eredményező
kényszerré csak mostanra vált
— állapítja meg a kutató.
A közgazdász úgy véli, a magyar gazdasági és politikai vezetés az orosz – ukrán háború nélkül is kényszerpályára került,
- a magas infláció,
- a választási költségvetés,
- és az EU támogatásokkal kapcsolatos bizonytalanság
megnövekedése amúgy is korrekciót kényszerített volna ki. A háború hatására a Magyarországon működő multinacionális vállalatok is várhatóan nehézségekkel fognak szembesülni. Mindez erőteljesebb korrekcióra kényszerítheti a magyar döntéshozókat. 2023-ban a GDP 2,1 százalékpontos visszaesését, a 2024-2026 közötti időszakban pedig 2 százalék alatti növekedést vár, de ennél rosszabb forgatókönyvek is elképzelhetők – mondja a vezető elemző.
Az építőipar szempontjából a külső feltételek romlása eddig elsősorban a megnövekedett termelési költségeken keresztül jelentkezett. A láthatáron azonban emellett már megjelent a fizetőképes kereslet bővülésének a várható lassulása is. A 2020, 2021, 2022-es választási költségvetéseket követően, és a magas infláció miatt
az államnak a következő években stabilizálni kell,
a 2016-2021 közötti időszak intenzív állami élénkítési politikától hosszú időre el kell búcsúzni – hangsúlyozza Varga Dénes.
„Az Építési Piaci Prognózis készítőinek várakozása szerint idén még nő az építőipar teljesítménye, de 2023-ban nem lehet elkerülni egy jelentősebb mértékű visszaesést. Ezt követően, szerencsés esetben 2025-re lehet ismét elérni a 2022. évi szintet.” — mondja a prognózis vezető kutatója.
A háború kitörése előtt Varga Dénes még úgy gondolta, hogy végre lezárul az a korszak, amikor a politika által erőltetett növekedést szükségszerűen visszaesés követi, és az építési volumen ingadozásából fakadó veszteséget részben az építési vállalkozásoknak, részben az adófizetőknek kell lenyelniük. A háború gazdasági következményeivel kapcsolatban elmondja, hogy az orosz támadás sokadik, messze nem a legsúlyosabb következménye a magyar építőipar 2023-ra várt, talán 10 százalékos visszaesése, de tény, hogy a kormány szándékai ellenére
ismét a volumen ingadozásával járó veszteségekkel kell számolnunk.
A 2022. évi növekedést még támogatja a meglévő szerződésállomány, és azok a projektek, ahol a döntés a kivitelezésről már megszületett. Várható, hogy a beruházások halasztása, ami az orosz – ukrán háborútól függetlenül, a gazdasági kiigazítás keretében, két lépcsőben már elkezdődött, folytatódni fog, de ennek a hatása 2022-re még korlátozott – jegyzi meg az elemző.
A lakáspiaci változásokkal kapcsolatban így értékelt a szakember:
„1992-ben úgy láttuk, hogy átlagban
legalább 40 ezer lakás felépítése évente az a szint,
amellyel a lakásállományban megtestesülő nemzeti vagyon értékvesztését – egy megfelelően magas lakásfelújítási tevékenység mellett – el lehet kerülni. Ezt ma is érvényesnek tartjuk.” — fejtette ki Varga, majd hozzátette:
Az évi 40 ezer új lakást jelentő szintet – két évet, 2004-et és 2005-öt leszámítva – 1990 óta nem sikerült elérni. A magyar lakásépítési piacon tehát gyakorlatilag a rendszerváltás óta, közel harminc éven át halmozódott az elmaradás, és teljesen valószínűtlen, hogy a következő öt évben ez a tendencia megváltozzon.
A vezető kutató szerint a Pénzügyminisztérium 2021. decemberi költségvetési előrejelzése szerint a lakáscélú állami támogatások mértéke 2023-tól kezdődően olyan alacsony lesz, amilyen alacsony akkor volt, amikor a magyar lakásépítési statisztikai adatok közzétételének eddigi történetében a legkevesebb lakás épült.
„a magyar lakáspolitikára soha nem volt jellemző a hosszútávú gondolkodás, soha nem egy értékrend alapján elfogadott célrendszerhez kerestek hatékony eszközöket, mindig is ötletelés folyt. Noha időnként igen nagy volumenű költségvetési források felhasználására került sor,
a hatékonyság vizsgálatára még utólag sem merült fel soha igény.
Így a Pénzügyminisztérium 2021 decemberi prognózisában megjelent számsort is tekinthetjük egy olyan pillanatnyi ötlet árulkodó jelének, amelyről többet talán soha nem fogunk megtudni.” — fejti ki.
Az elismert lakáspolitikai elemző szerint valószínűleg nem fogják meghosszabbítani a falusi csokot, a háború az egyébként is szükséges megszorításokat még indokoltabbá teszi, így , amelynek jelenleg 2022 közepe a határideje, és hasonló sors várhat a babaváró programra is annak 2022. végi határidejét követően.
A támogatott lakáscélú hitelek működésének feltétele az alacsony kamatkörnyezet, hiszen magas kamatok esetén nagyon hamar elviselhetetlen volumenűre nő a költségvetési támogatási igény. Miután rövid távon mindenképpen a korábbinál várthoz képest lényegesen magasabb inflációra van esély, és a költségvetés amúgy is nehéz helyzetbe került, mindenképpen indokolt lenne a zöldhitel program kifuttatása. A jelenleg folyó építkezések ellehetetlenülésének elkerülése érdekében azonban a program folytatásáról született döntés.
(via, napi.hu)
(Kiemelt kép: newtechnology.hu)
