Vajon Orbán meghátrál?
Több mint húszezer pedagógus vett részt a sztrájkban, és bár a Fővárosi Ítélőtábla első fokon jogszerűnek minősítette az akciót, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mégis fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, amiben arra kérik a bíróságot, hogy helyezze döntését hatályon kívül. A tanárok a munkabérek emelését, a munkaterhek csökkentését, illetve a kötelező oltásról szóló törvény visszavonását is követelték.
Az Emmi sajtóközleményében sajnálatosnak vélte, hogy a sztrájkot úgy is megszervezték, hogy annak jogi feltételei nem álltak fenn, illetve azt is megfogalmazza, hogy a sztrájkban a pedagógusok alig egyötöde vett rész.
Ezzel szemben Ravasz Ágnes, a PDSZ országos választmányi tagja az ATV Start című műsorában sikeresnek nevezte a megmozdulást és a részvételi aránnyal is elégedett volt. Ravasz Ágnes kiemelte, hogy a sztrájkban az ITM (Innovációs és Technológia Minisztérium) szakképzésben résztvevők is sztrájkoltak, illetve óvodapedagógusok is részt vettek a tiltakozásban, akiknek az önkormányzat a fenntartójuk, így ezeket az adatokat összeszedni hosszadalmasabb lesz — hangsúlyozta Ravasz Ágnes, aki a sztrájkot
jogszerűnek és szabályosnak nevezte.
Ravasz elutasítja a vádakat, amik politikai megmozdulásként értelmezik a sztrájkot.
„Bármilyen politikai beállítottságú pedagógusokat nagyon érzékenyen érint, hogy az ágazat össze fog omlani”
— jegyezte meg.
Konkrét atrocitás ugyan még nem történt, de többen is beszámoltak nyomásgyakorlásról és fenyegetésekről , illetve több tanárnak is azt javasolták,
„keressenek egy jó ügyvédet”.
Ravasz Ágnes úgy véli, a nyomásgyakorlás és a retorziókkal való fenyegetés nem ért célt, és nem sikerült megfélemlíteni a pedagógusokat. A tiltakozást folytatják és amennyiben nem sikerül megegyezni az Emmivel, úgy
március 16-án határozatlan idejű sztrájkot fognak hirdetnek.
Ravasz Ágnes így összegzi a tanárok és a szakszervezetek követeléseit:
- Szükséges a bérrendezés, egy inflációkövető bér.
- Nagyobb tanári szabadság a tartalmi szabályozással kapcsolatban és a tankönyvekkel kapcsolatosan.
- A tanárok munkaidejének csökkentése.
A pedagógustársadalom egyre élénkebb és éberebb. A Pulzus Kutató a Napi.hu számára készített felméréséből kiderül, a teljes népesség 67%-a ért egyet a pedagógussztrájkkal. A tiltakozás indikátoraiként az alacsony bérezést, a szakmai megbecsültség hiányát, és a tanári pálya ellehetetlenülését fogalmazzák meg.
„Zsebpénzt keresek”
— mondják a tanári hivatást választók a 160 ezer forintos nettó fizetésről. Ez sok mindent elmond az Orbán-kormány és a Fidesz értékrendjéről és világképéről.
Ez az összeg pont ezredrésze Habony Árpád egyik karórája értékének, ami nem demagógia, hanem egy érzékletes példa, amin keresztül képet kaphatunk, miként gondolkodik a jelenlegi kormány az oktatáspolitikáról. A tankötelezettség leszállításával, a tankönyvpiac átalakításával, és egyéb tartalmi és strukturális beavatkozásokkal sokat tett a kormányzat a tanári pálya ellehetetlenítéséért.
A jelenlegi körülmények között, a pedagógusok több mint fele, már az egyetemi évek alatt dönt a pályaelhagyásról — derül ki a Partizán anyagából, ahol egy pályakezdő és egy több mint negyven éve pályán lévő tanárt szólaltattak meg.
Berecki Vanda — volt magyar-német szakos tanár — azt is elmondta, hogy nem tartja lezártnak a pályaelhagyás kérdését, de jelenleg inkább egy multinacionális cégnél dolgozik, idegen nyelvű munkatársként.
Mint mindenkinek, neki is fontos a kiszámíthatóság és a megbecsülés, ezen kívül a túl sok stressz, a nem fizetett túlórák, és az ágazatban tapasztalható anomáliák játszottak szerepet döntésében, hogy elhagyja a tanári pályát.
Vatai Éva — francia-dráma szakos tanár — így vélekedett a pályaelhagyásról:
„Az oktatásügy mondjuk ki, egy süllyedő hajó”.
A negyven éve pályán lévő pedagógus kilátástalannak látja a helyzetet, végső és sürgető lépésnek tartja a sztrájkot, úgy véli nincs más megoldás:
„Komoly lelkiismeret furdalásom van, azzal kapcsolatban amit én most tehetnék, de nem teszek, mert nem tudok tenni”
— fogalmazott a pedagógus.
A PDSZ kutatása szerint a tanárok 97,4%-ának vannak megélhetési problémái. A kutatásból kiderül az is, hogy a tanárok heti 56 órát dolgoznak, 70 pedagógus végzi el 100 tanár munkáját, a ledolgozott túlórákat pedig honorárium nélkül kell (ene) teljesíteniük a tanároknak. A megkérdezett tanárok egyöntetűen számolnak be leterheltségről, gyomorgörcsről, stresszről, túl nagy nyomásról és létbizonytalanságról. A PDSZ felmérése szerint 50,8%-a a tanároknak hajlandó lenne sztrájkolni.
„Akkor teszünk jót a gyerekeknek, ha ezt meglépjük és sztrájkolunk”
— összegezte Vatai Éva.
Ha a szakszervezeteknek nem sikerül március 16-ig megegyezniük a kormánnyal, folyamatos sztrájkot fognak hirdetni.
