Tudja tetézni.
Ahogy arról beszámoltunk, abszurd interjú jelent meg hétfőn a Telexen Demeter Szilárddal. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója ebben többek közt azt mondta, hogy szerinte
ki kéne kukázni a magyar irodalom 80 százalékát.
Nyilatkozatát közfelháborodás követte, a József Attila-díjas Péterfy Gergely, de a világhírű operaénekes (egykori fideszes képviselő) Gulyás Dénes is elítélően írt Demeter szavairól.
Kedden késő délután még Fürjes Balázs fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is elítélte a botrányos nyilatkozatot Facebook-oldalán.
Demeter Szilárd szerdán a Mandiner hasábjain, vitairatban üzent az őt bírálóknak.
Pénteken az Indexnek adott interjújában a magyar kulturális élet pénzosztója azt mondta:
a telexes interjú túl volt vágva.
Közölte továbbá, hogy a nemrég megújult Petőfi rádiót nem hallgatja, a kukázós megjegyzésével kapcsolatban pedig azt mondta:
„Nem én fogom eldönteni, hogy ki tartozik a nyolcvan százalékhoz, hanem az olvasók ötven év múlva. Ezért hoztam fel példaként a Nyugatot. Ma a legjobb esetben is az egykori nyugatos szerzők legföljebb a húsz százalékát olvassuk”.
Újra elmondta azt is, hogy elvárja a minőséget, mivel
„Rettenetesen sok pénzt költünk a kortárs irodalmi életre. Csak a PIM-ből évente ötszáz millió forintot fizetek ki kortárs irodalmi szerzőknek, alkotóknak”.
Hozzátette: teljesítménykényszer alá akarja helyezni a szcénát, mivel jelenleg
csak másod- és harmadvonalbeli írók vannak,
akiket külföldre lehetne ajánlani.
Ezért hasznos szerinte a nyilatkozata is:
„Ezért muszáj beleállnom, kimondanom ilyen egyenesen a dolgokat. Ráadásul mióta kimondtam; rengetegen felhívtak, üzentek, hogy végre valaki. Sokkterápia. Senki más nem mondja ki rajtam kívül, ezért kell nekem”.
„Egy kis „verekedés” használ az irodalmi életnek. Fókuszba helyezi, hogy van magyar kortárs irodalom, irodalmi élet”
— fogalmazott, hozzátéve, ő most a rossza rendőr szerepét játssza, és mindenki utálja,
de ez tudatos.
Azzal kapcsolatban, hogy után színházba járni, újra elmondta, hogy ez személyes trauma, és nem a színházról szól, hanem róla.
„Attól még nem rossz ember valaki, ha nem jár színházban. Persze, aki meg onnan épül, az járjon, sőt. A művészet szabadsága nem csak az alkotó, hanem a befogadó szabadságát is jelenti”
— mondta.
